Lapszámok
2014 6. szám
- Dr. Kádár Péter:
Vegyes tájolású napelemes rendszer üzemének értékelése - Nyárády Győző:
Napkollektoros rendszerek fagyálló folyadék nélkül – Van új a nap alatt! - Gáti György:
Levegő-víz hőszivattyúk minősítése EU-s irányelvek szerint - Daikin Hungary Kft.:
2014-ben a Daikin Emura nyerte el a legjobb formatervezésért járó reddot díjat - TOSHIBA AIR-COND:
KLÍMA DE LUXE: az új TOSHIBA prémium modell! - Dr. Csoknyai István - Dr. Csoknyai Tamás PhD:
A HMV hő- és vízfogyasztás vizsgálata panelépületeknél - Németh Csaba:
Megújuló lakások, kiteljesedő panelprogram – MOFÉM megoldásokkal - Király Tamás:
Lakóterek helyiségenkénti légmennyiség-szabályozása - Dr. Szánthó Zoltán:
IV. Épületgépészeti Szakmai Nap a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékén - Gősi István:
Alapvető légtechnikai mérési feladatok szellőztető és légkondicionáló rendszereken - Kubinyi Antal:
Lakótérszellőzés, és ami mögötte van… - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Nagy István
Hozzászólások
Levegő-víz hőszivattyúk minősítése EU-s irányelvek szerint
Még nem érkezett hozzászólás!
Gáti György
Levegő-víz hőszivattyúk minősítése EU-s irányelvek szerint
Gáti György
okleveles épületgépész mérnökLG Electronics Magyar Kft.
A hőszivattyúk alkalmazása a megújuló energiaforrások használatával egyre népszerűbb. Beépítésük feltételei több kérdést feszegetnek: környezetvédelem, energiatakarékosság, üzemeltetés és a környezeti feltételeknek megfelelő alkalmazás: tervezési adatok, éghajlati viszonyok, szabályozás, a primer energiaforrás típusa.
A cikk alapvetően a villamos árammal üzemelő berendezéseket tárgyalja a kompresszoros hűtőberendezés működése szerint. Ezek a hőszivattyúk nemcsak fűtésre, de egyszerű üzemmódváltással hűtésre is alkalmasak.
Mielőtt a minősítés irányelveire kitérnénk, érdemes az alapelveket tisztázni. A levegő-víz hőszivattyú jelen esetben tulajdonképpen egy hűtőberendezés, egyfokozatú (léteznek kétfokozatúak is), kompresszoros, hermetikus rendszer. A hőforrás a levegő, amely közel végtelen hőtartalommal rendelkezik. Ezen jó tulajdonságamellett azonban jelentkezik egy korlátozó jellemző: a változó külső hőmérséklet, ami szabályozási és alkalmazási tartományi kérdéseket vet fel.Amai technológiáknak köszönhetően akár –20 °C külső hőmérséklet mellett is biztonságosan működnek és részterheléses üzemük gazdaságos, a kompresszor fordulatszám-szabályozása révén.
A legtöbb rendszerben használt hűtőközeg az R410A HFC, amelynek ózonkárosító hatása 0, üvegházhatása:GWP = 1975. Ezt a hűtőközeget azR22 (későbbR407C) helyettesítőjeként is alkalmazzák, mivel előnyős tulajdonsága a viszonylag nagy volumetrikus hűtőteljesítmény, hasonló COP értékek (adott kondenzációs és elpárolgási nyomású körfolyamatra), és hőmérsékletviszonyok. A volumetrikus hűtőteljesítmény a fajlagos, m3-enként elvont hűtőteljesítményt (kW) jelenti, ami minél nagyobb érték, annál kisebb hűtőközeg-forgalmat (m3/s) jelent a kompresszorban, tehát a térfogat-kiszorítási elv szerint működő kompresszoroknál ez méretcsökkentést jelenthet (vagy fordulatszám csökkenést). Hátrányt jelenthetnének a nagyobb nyomásértékek (kondenzációs/elpárologtató), de ez a mai gyártástechnológiának és alkalmazott szerkezeti anyagoknak már nem kihívás.