Lapszámok
2014 6. szám
- Dr. Kádár Péter:
Vegyes tájolású napelemes rendszer üzemének értékelése - Nyárády Győző:
Napkollektoros rendszerek fagyálló folyadék nélkül – Van új a nap alatt! - Gáti György:
Levegő-víz hőszivattyúk minősítése EU-s irányelvek szerint - Daikin Hungary Kft.:
2014-ben a Daikin Emura nyerte el a legjobb formatervezésért járó reddot díjat - TOSHIBA AIR-COND:
KLÍMA DE LUXE: az új TOSHIBA prémium modell! - Dr. Csoknyai István - Dr. Csoknyai Tamás PhD:
A HMV hő- és vízfogyasztás vizsgálata panelépületeknél - Németh Csaba:
Megújuló lakások, kiteljesedő panelprogram – MOFÉM megoldásokkal - Király Tamás:
Lakóterek helyiségenkénti légmennyiség-szabályozása - Dr. Szánthó Zoltán:
IV. Épületgépészeti Szakmai Nap a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékén - Gősi István:
Alapvető légtechnikai mérési feladatok szellőztető és légkondicionáló rendszereken - Kubinyi Antal:
Lakótérszellőzés, és ami mögötte van… - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Nagy István
Hozzászólások
Lakóterek helyiségenkénti légmennyiség-szabályozása
Még nem érkezett hozzászólás!
Király Tamás
Lakóterek helyiségenkénti légmennyiség-szabályozása
Király Tamás
okl. gépészmérnök, cégvezetőAereco Légtechnika Kft.
Az energiatakarékosság jegyében épületeinket egyre korszerűbb hőszigetelést biztosító falszerkezetekkel és tökéletesen záródó nyílászárókkal látjuk el, amelyek a lehető legkisebb energiafelhasználást biztosítják. Az épületszerkezeti elemek új dimenziója egyben megváltoztatta a belső komfortjellemzőket is, melynek eredményeképpen magasabb belső léghőmérséklet és páratartalom alakul ki, azonos fűtési energiafelhasználás mellett. Ebből adódóan természetesen a felhasznált fűtési energiát csökkenteni illetve szabályozni kell annak érdekében, hogy a beállított belső léghőmérsékletet a kívánt értéken tartsuk. A páratartalom illetve egyéb kedvezőtlen szennyezőanyag jellemzők mérése és szabályozása még mindig nem teljesen egyértelmű a lakótereinkben, pedig ezekkel is nagymértékben befolyásolható a komfortérzetünk.
Fűtési rendszereink szabályozása napjainkban már nem kérdéses, hiszen ennek hiányában a rendszer hatékonyan nem üzemeltethető. Az energiahatékonyság célja a lehető legnagyobb megtakarítás elérése az energiafelhasználás terén, mert a legolcsóbb és leginkább környezetbarát energia az, amelyet el sem használunk.
Az energetikai követelményértékek szigorítási folyamata a 7/2006. TNM rendelet, illetve a 20/2014. (III. 7.) BM rendelet kiegészítő rendelkezései alapján egyértelműen látszik. 2015-től a pályázati forrásokat felhasználó épületeket, 2018-tól pedig valamennyi épületetmár az újonnanmeghatározott, költségoptimalizált követelményszinten kell kialakítani, felújítani. 2019-tőlminden új középületet, 2021-től pedigminden új épületet közel nulla energiaszinten kell kivitelezni, megvalósítani. A közel nulla energiaigényű épületnek különösen energia-hatékonynak kell lennie,még a költség-optimumszintnél is jobbnak, és a felhasznált energia legalább 25%-át megújuló energiaforrásból kell majd fedeznie.
Az elmúlt években jellemzően a felújításokon volt a hangsúly, hiszen az új építések száma jóval a szükségesnél alacsonyabb szinten maradt.