Lapszámok
2011 11. szám
- Dr. Garbai László - Radnai Norbert:
A szekunder fűtési rendszerekben alkalmazott hőleadók hőtechnikai számításai 1. rész - Dr. Both Balázs - Dr. Goda Róbert PhD:
Résbefúvó anemosztátok méréses vizsgálata érintőleges légvezetési rendszer alkalmazása esetén - Dr. habil Kajtár László PhD - Móczár Gábor:
Az épületgépészet oktatása a Műegyetem Gépészmérnöki Karán - Kápolnás József - Molnár Gábor:
Minőségi levegő – minőségi levegőszűrővel - Panasonic Marketing Europe GmbH South-East Europe Branch Office:
Bővíti VRF kínálatát a Panasonic - Gál Zsolt:
Profi tájékozódás az áramlásban - Szűcs Péter:
A 21. század családi háza a SIEMENS-től - Ifj. Szemerédi György:
Az AISIN-Toyota gázmotoros VRV rendszer egy szállodai installációban - Kecskeméthy Géza - Kovácsay István - Szücs Balázs - Vezér Szilárd Tamás:
Kéménybélelés Furanflex® technológiával - Krémer Péter:
Fűtéskorszerűsített panelépületek fűtési energiafogyasztása és költségosztása - BSH Hungária Kft.:
A BSH újdonsága: Az új és innovatív GreenLine ventilátor program
Hozzászólások
Résbefúvó anemosztátok méréses vizsgálata érintőleges légvezetési rendszer alkalmazása esetén
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Both Balázs - Dr. Goda Róbert PhD
Résbefúvó anemosztátok méréses vizsgálata érintőleges légvezetési rendszer alkalmazása esetén
Dr. Both Balázs
egyetemi adjunktusBME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Dr. Goda Róbert PhD
egyetemi adjunktus, laborvezetőBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Az érintőleges légvezetési rendszerekre (LVR-re) jellemző résbefúvó anemosztátok alkalmazása nemcsak az épületgépészetben, hanem számos vegyipari, élelmiszeripari területen igen elterjedt. Általánosságban elmondható, hogy minden LVR-nél alapvető fontosságú a helyiségbe bevezetett levegőt jellemző sebesség- és hőmérsékletmező ismerete.
A résbefúvó anemosztátok jellegzetessége, hogy a levegő legtöbbször sík szabadsugárként hagyja el a kifúvási keresztmetszetet. Az épületgépészeti alkalmazások jelentős részében ezeket a légsugarakat legtöbbször valamilyen felület korlátozza, így egy ún. „tapadási pont”-tól a sugár feltapad a felületre, majd azon „kúszva” halad tovább, növelve ezzel a szellőzés hatásosságát.Ahatékony, gazdaságos és komfortos szellőzés biztosítása érdekében ezért lényeges ismernünk a különböző felületek légsugárra gyakorolt hatásait, valamint a tapadási pont helyzetének változását.
Cikkünkben a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékének Légtechnikai Laboratóriumában található, résbefúvó anemosztáttal ellátott helyiség áramlási viszonyait vizsgáltuk, különös tekintettel a falfelület légsugárra gyakorolt hatásaira. Az általunk vizsgált függőleges befúvás – mennyezet alatti elszívás konfigurációhoz jelenleg igen kevés a referált szakirodalom, így a problémamegoldására első körben a méréses vizsgálati módszert alkalmaztuk.
1. A résbefúvó anemosztátok vizsgálatának módszerei és céljai
Az épületgépészeti gyakorlatban alkalmazott anemosztátok mindig egy adott LVR-hez tartoznak, így vizsgálatuk többnyire beépített állapotban, a légvezetési rendszerrel együttesen történik. Mint ismeretes, a főbb vizsgálati módszerek a következők: analitikus módszer; numerikus szimuláció alkalmazása, méréses módszer [2]. Tekintettel arra, hogy az általunk vizsgált résbefúvó konfigurációhoz kevés a referált szakirodalom, első körben a méréses módszert alkalmaztuk a falfelület légsugárra gyakorolt hatásának vizsgálatára.
Általánosságban elmondható, hogy minden LVR-nél alapvető fontosságú a helyiségbe bevezetett levegőt jellemző sebesség- és hőmérsékletmező ismerete. E fizikai jellemzők főként az anemosztát, illetve a helyiség geometriájától, a bevezetett levegő mennyiségétől- és hőmérsékletétől függenek. Az említett fizikai mennyiségek jelentősen befolyásolják a légátöblítés hatásosságát, az adott helyiségben tartózkodók komfortérzetét, valamint a szellőzés gazdaságosságát [4].