Lapszámok
2011 11. szám
- Dr. Garbai László - Radnai Norbert:
A szekunder fűtési rendszerekben alkalmazott hőleadók hőtechnikai számításai 1. rész - Dr. Both Balázs - Dr. Goda Róbert PhD:
Résbefúvó anemosztátok méréses vizsgálata érintőleges légvezetési rendszer alkalmazása esetén - Dr. habil Kajtár László PhD - Móczár Gábor:
Az épületgépészet oktatása a Műegyetem Gépészmérnöki Karán - Kápolnás József - Molnár Gábor:
Minőségi levegő – minőségi levegőszűrővel - Panasonic Marketing Europe GmbH South-East Europe Branch Office:
Bővíti VRF kínálatát a Panasonic - Gál Zsolt:
Profi tájékozódás az áramlásban - Szűcs Péter:
A 21. század családi háza a SIEMENS-től - Ifj. Szemerédi György:
Az AISIN-Toyota gázmotoros VRV rendszer egy szállodai installációban - Kecskeméthy Géza - Kovácsay István - Szücs Balázs - Vezér Szilárd Tamás:
Kéménybélelés Furanflex® technológiával - Krémer Péter:
Fűtéskorszerűsített panelépületek fűtési energiafogyasztása és költségosztása - BSH Hungária Kft.:
A BSH újdonsága: Az új és innovatív GreenLine ventilátor program
Hozzászólások
Kéménybélelés Furanflex® technológiával
Még nem érkezett hozzászólás!
Kecskeméthy Géza - Kovácsay István - Szücs Balázs - Vezér Szilárd Tamás
Kéménybélelés Furanflex® technológiával
Kecskeméthy Géza
ügyvezetőKOMPOZITOR Műanyagipari Fejlesztő Kft.
Kovácsay István
KOMPOZITOR Műanyagipari Fejlesztő Kft.
Szücs Balázs
KOMPOZITOR Műanyagipari Fejlesztő Kft.
Vezér Szilárd Tamás
KOMPOZITOR Műanyagipari Fejlesztő Kft.
Az emberiségnek több száz évig semmi gondja nem volt kéményekkel, mert a fűtéshez-főzéshez tüzelőanyagként csak fát használtak. Fatüzelésnél egyrészt nem keletkeznek agresszív savak, másrészt a füstgáz hőmérséklete 300 °C felett volt, így az égés melléktermékei gőz, illetve gáz formájában a környezetbe kerültek.
A múlt század közepén bevezetett gáz és olaj tüzelőanyagok használata gazdaságosabb és kényelmesebb volt, mint a fafűtés, de rendkívül súlyos károkat is okozott mind a kéményekben, mind a környezetben. Ennek oka, hogy a füstgáz hőmérsékletét a jobb energia-kihasználás miatt folyamatosan csökkentették 250 °C alá, ezért az égéstermékek a kémény falán kondenzálódva, savtartalmú vízként lecsapódnak. Gázfűtésnél salétromsav, szénsav, olajfűtésnél salétromsav, szénsav, sósav és kis mennyiségben egyéb savak is előfordulnak a kondenzátumban. A szénfűtés ebből a szempontból a legveszélyesebb, mert a keletkező kénsav, illetve kénessav szinte minden anyagot tönkretesz.
A kéményekben keletkező savas kondenzátum nem kíméli a betont, a maltert, a vakolatot, még a rozsdamentes acélt sem. Vékony réseken keresztül szén-monoxid juthat be a lakóhelyiségekbe. A rossz kémény, kazán miatt Magyarországon átlagban évi 40, Belgiumban 80, Franciaországban 300 haláleset fordul elő, ezért Európában a kémények bélelése kötelező.
A kéményeket utólagosan általában 1–2 m hosszú, rozsdamentes acélcsövekkel bélelik, amelyeket egymásba csúsztatva helyeznek el. Hátrányuk, hogy beépítésükhöz többnyire falbontás szükséges, keresztmetszetük kisebb, mint a bélelendő kéményé, összetoldásuk nem tömör, a rozsdamentes cső 10–15 év alatt korrodálódik.