A társszakmáknak építeniük kell egymás tudására – Kitörési pont lehet a hatékonyság és a környezeti szempontok érvényesítése
Még nem érkezett hozzászólás!
Vasvári Éva
A társszakmáknak építeniük kell egymás tudására – Kitörési pont lehet a hatékonyság és a környezeti szempontok érvényesítése
A szakmaközi együttműködés erősítése egyik alappillére lehet a fejlődésnek – hangzott el a Magyarországi Cserépkályhások, Kandallóépítők és -Gyártók Országos Ipartestületének (MACSOI) Budapesten, március 4-5-én megrendezett konferenciáján. Az előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy a társszakmáknak építeniük kell egymás tudására, innovációs potenciáljára és gyakorlati tapasztalataira.
A tágabb kitekintés és a szakmai kooperáció igényét a konferencia meghívott vendégei is reprezentálták. A tanácskozáson képviseltette magát a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), az Európai és az Osztrák Kályhásszövetség, az Országos Katasztrófavédelmi Felügyelőség, s szót kapott a kéményseprők két országos szervezetének (MKOI, MOKÉSZ) vezetősége, a Kéményjobbítók vezetőségének két tagja, s az Ipartestület kályhás-kandallós mesterséget naponta művelő tagjai és vezetői.
Robert Salvata, a VEUKO, az Európai Kályhás Szövetség elnökének eőadása
A szakma jelen helyzetét elemző, de a jövőjére felkészítő tanácskozáson minden eddiginél hangsúlyosabban jelent meg a szakmai tapasztalatok átadása. A gyakorlati megoldások és fortélyok sokféleségét, a buktatókat és a hibák kiküszöbölésének módszereit mutatták be kályhák, kandallók, illetve csikótűzhely építésének prezentációja során.
Az előadások másik köre a fatüzelés, s általában a kályhás-kandallós mesterség jövőjére fókuszált. A tüzelőberendezés ma már elválaszthatatlan része az elegendő égéslevegő be- és az égéstermék megfelelő elvezetése.
Az egyértelmű, hogy a fatüzelés létjogosultságáról a kályhás szakmának kell meggyőznie a döntéshozókat és a közvéleményt, kérdés azonban, hogy hogyan. Ehhez lehet segítség a Tűzvilág Expo elnevezésű, a MACSOI védnökségével tartandó szakkiállítás is. E kiállítás célja meggyőzni a fogyasztókat a fatüzelés korszerűségéről, megjeleníteni és erősíteni a szakma imázsát, s nyomatékosítani, hogy a fatüzelés és a légszennyezés között nem lehet egyenlőségjelet tenni.
A fatüzelés létjogosultsága azt a kérdést is felveti, hogy a tüzelőberendezéseket miként lehet hatékonyabbá, s környezetvédelmi szempontból egyre korszerűbbé tenni. Számos kutatás és fejlesztés szolgálja e célokat, mint például az osztrák fejlesztésű UmweltPlus tűzterek. E berendezés előnyeiről az Európai Kályhásszövetségek Egyesülésének elnöke és az Osztrák Kályhásszövetség fejlesztőmérnöke is beszámolt. Az eredményeket ismertetve leszögezhető: e berendezések messzemenően eleget tesznek a környezetvédelmi előírások és az emissziós értékek szigorodása, valamint a korszerű, modern házépítés elterjedése által kijelölt új feltételeknek. Ausztriában megkapta a környezetbarát termék besorolást, ilyenképpen – mint ökotűztér – nagyban hozzájárul a szakma túléléséhez. A samottból vagy tűzálló öntött beton építőelemekből összeállítható ökotűzterek építésének jelenleg legnagyobb nehézsége hazánkban a nagyon magas ár.
További részletek lapunk 2016/3-as számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).