Lapszámok
2017 5. szám
- Dr. Both Balázs - Csábi Krisztina - Dr. Goda Róbert PhD - Dr. Szánthó Zoltán - Vári Zsaklin:
Résbefúvó szerkezet oldalviszonyának hatása a turbulens szellőzési jellemzőkre kisméretű irodahelyiségben - Dr. Barna Lajos PhD:
Új elnök a Magyar Mérnöki Kamara élén - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – dr. Barcsik József - Dr. Csomor Rita:
Hőfokhíd és fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat – 3. rész: Régi és új definíciók - Dr. Balikó Sándor:
Hozzászólás dr. Csomor Rita: Hőfokhíd és a fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat c. cikkének 2. részéhez (Magyar Épületgépészet 2017/4. sz. pp. 19-24.) - Dr. Csomor Rita:
A fűtési idény hossza vagy rendelkezésre állási idő? – Válasz Balikó Sándor hozzászólására - Dr. Kalmár Ferenc PhD:
XXIII. Épületgépészeti Szakmai nap - Parsch Ádám:
ZerAx – az axiálventilátor - Fenyvesi Bence:
Vortex áramlásmérők rendhagyó nemlinearitás-vizsgálata - Dr. Barna Lajos PhD:
Innovációs Díj a Kompozitor Kft.-nek - Gősi Ádám:
Megújult lendülettel Magyarországon - Páger Szabolcs:
Kondenzációs technika már a pellettüzelésnél is elérhető - Kovács István - Dóczi Balázs:
Lakásszellőztetés – Új ELS EC ventilátor - Révai Mária:
Lakóépületek hangcsillapított szennyvízelvezető rendszerei - Knauf Insulation Kft.:
Mineral Plus alkalmazása magastetőkben és vázas falszerkezetekben
Hozzászólások
ZerAx – az axiálventilátor
Még nem érkezett hozzászólás!
Parsch Ádám
ZerAx – az axiálventilátor
Parsch Ádám
mérnök tanácsadó, okl. épületgépész-mérnökSCHAKO Kft.
1. Bevezetés
Világszerte és hazai szinten is a teljes energiafelhasználásban különösen jelentős szerepet foglal el az építési szektor. A fenntarthatóságot szem előtt tartva mára olyan EU-s és hazai épületenergetikai szabályozásokat fogalmaztak meg, amelyek az építési ágazat minden szegmensében és minden szintjén szigorú követelményeket határoznak meg. Statisztikai adatok alapján az EU területén lévő épületek a teljes energiafogyasztásnak mintegy 40 – 50%-át teszik ki (!). A hazai épületállomány mintegy 60 – 70%-a nem felel meg a mai épületenergetikai követelményeknek. Mindemellett az olykor szigorúnak tűnő és túlszabályozott energiahatékonyságot ösztönző előírásoknak van egy, a végfelhasználó által is jól realizálható hatása: az üzemeltetési költségek csökkentése.
A hazai épületállományt szemügyre véve azokban a komfort (áruházak, bevásárlóközpontok, vendéglátó ipari épületek stb.) és ipari (könnyű-, nehézipari gyártó, feldolgozó, mezőgazdasági, állattartással kapcsolatos, élelmiszeripari stb.) épületekben, ahol szellőztető rendszer működik, a ventilációra fordított energiafelhasználás akár a teljes épület villamosenergia-fogyasztásának a 30 – 40%-át is kiteheti. Ezeknél a légtechnikai rendszereknél nem ritka eset, hogy akár 20-30 éve telepített és üzemeltetett ventilátorok biztosítják (biztosítanák) a megfelelő komfortparamétereket és/vagy technológia által előírt légállapotokat. Sajnos ezeknél az épületeknél sok esetben az energia-megtakarítási potenciált a szellőző rendszerek kikapcsolásában látják, ami viszont a komfort rovására történik.
A komfort és az energiatakarékosság viszont két szorosan összefüggő fogalom, nem szabad a külön kezelni őket.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/5-ös számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).