Lapszámok
2017 5. szám
- Dr. Both Balázs - Csábi Krisztina - Dr. Goda Róbert PhD - Dr. Szánthó Zoltán - Vári Zsaklin:
Résbefúvó szerkezet oldalviszonyának hatása a turbulens szellőzési jellemzőkre kisméretű irodahelyiségben - Dr. Barna Lajos PhD:
Új elnök a Magyar Mérnöki Kamara élén - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – dr. Barcsik József - Dr. Csomor Rita:
Hőfokhíd és fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat – 3. rész: Régi és új definíciók - Dr. Balikó Sándor:
Hozzászólás dr. Csomor Rita: Hőfokhíd és a fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat c. cikkének 2. részéhez (Magyar Épületgépészet 2017/4. sz. pp. 19-24.) - Dr. Csomor Rita:
A fűtési idény hossza vagy rendelkezésre állási idő? – Válasz Balikó Sándor hozzászólására - Dr. Kalmár Ferenc PhD:
XXIII. Épületgépészeti Szakmai nap - Parsch Ádám:
ZerAx – az axiálventilátor - Fenyvesi Bence:
Vortex áramlásmérők rendhagyó nemlinearitás-vizsgálata - Dr. Barna Lajos PhD:
Innovációs Díj a Kompozitor Kft.-nek - Gősi Ádám:
Megújult lendülettel Magyarországon - Páger Szabolcs:
Kondenzációs technika már a pellettüzelésnél is elérhető - Kovács István - Dóczi Balázs:
Lakásszellőztetés – Új ELS EC ventilátor - Révai Mária:
Lakóépületek hangcsillapított szennyvízelvezető rendszerei - Knauf Insulation Kft.:
Mineral Plus alkalmazása magastetőkben és vázas falszerkezetekben
Hozzászólások
Hozzászólás dr. Csomor Rita: Hőfokhíd és a fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat c. cikkének 2. részéhez (Magyar Épületgépészet 2017/4. sz. pp. 19-24.)
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Balikó Sándor
Hozzászólás dr. Csomor Rita: Hőfokhíd és a fűtési idény hossza. Elmélet és gyakorlat c. cikkének 2. részéhez (Magyar Épületgépészet 2017/4. sz. pp. 19-24.)
Dr. Balikó Sándor
energiagazdálkodási szakértőMindenek előtt köszönettel tartozom a Szerzőnek azért, hogy az általam, mint nem épületgépész mérnök által felvetett jelenséget a szakma bevett definícióit alkalmazva „helyre tette”, még akkor is, ha véleményem szerint alapvető mondanivalónk – hogy a napi hőmérsékletingadozások figyelembe vétele megnöveli a hagyományosan számított fűtési időszak hosszát – lényegében azonos.
A két cikk adataiban mutatkozó jelentős különbség – amit a Szerző a valószínűségszámítás és a matematikai statisztika alapjainak bemutatásával is kihangsúlyozott – egy értelmezési különbségből adódik. Cikkében a szerző a fűtés üzemidejét érti a fűtési idény hossza alatt, ami a fogyasztások számításához egy lényeges adat. (Bár ebben az esetben nem tudom, hogyan értelmezzük ezt a paramétert egy ki-be kapcsolású kazánnál, amelyik a hideg téli napokban is le-le kapcsol néhány órára). Véleményem szerint viszont a fűtési idény hossza annyi nap, amíg a kazánt vagy a távfűtést készenléti állapotban kell tartani ahhoz, hogy – akár csak néhány órára is – bekapcsolhasson.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2017/5-ös számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).