Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2014

2014 1-2. szám

Hozzászólások

ENERGOPT – Épületenergetikai optimalizáció és lehetséges alkalmazásai II. rész: az optimalizáció gyakorlati megvalósítása

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Csík Árpád PhD - Dr. Csoknyai Tamás PhD - Botzheim János PhD

ENERGOPT – Épületenergetikai optimalizáció és lehetséges alkalmazásai II. rész: az optimalizáció gyakorlati megvalósítása

Csík Árpád PhD


Széchenyi István Egyetem, Épületenergetikai Optimalizációs Kutatócsoport

Dr. Csoknyai Tamás PhD

egyetemi docens, tanszékvezető
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék; az MMK Épületenergetikai Szakosztály elnöke

Botzheim János PhD


Tokyo Metropolitan University, Graduate School of System Design

E publikáció második részét képezi egy sorozatnak, amely a Széchenyi István Egyetemen folyó épületenergetikai optimalizációs kutatások eredményeit tárja a magyar szakma nyilvánossága elé. Bár a tanulmány önmagában is informatív, tartalmának teljes mélységű befogadása kívánatossá teszi az első részben közölt elméleti alapok ismeretét, amely e lap 2013/11. számában jelent meg [1].

Az első fejezetben összefoglaljuk az optimalizációs metodológia kérdéseit, hangsúlyozva a hatékony gyakorlati megvalósítással szemben támasztott elvárásokat. A második fejezetben bemutatjuk az EnergOpt szakértői rendszert, mint az épületenergetikai optimalizáció egy lehetséges gyakorlati megvalósítását. A harmadik fejezetben egy esettanulmány keretein belül ismertetjük a felújítások hatékonyságát támogató épületdiagnosztikai eszközöket. A negyedik fejezetben következtetéseinket vonjuk le.

A tipikusan megvalósuló, épületenergetikai hatékonyságnövelést célzó felújítások rendszerint egy jól meghatározott céllal kerülnek sorra, míg az elérhető eredményeknek egy a priori létező kényszerfeltétel szükségszerű teljesítése szab korlátokat. Gyakori példaként tekinthető az alábbi két pontban összefoglalható problémafelvetés:

I. A felújítás célja az épület energetikai állapotának lehető legnagyobb mértékű javítása, a felújítás jóságát számszerűsítő célfüggvény (pl. az épület teljes primer energiafelhasználása, az épületburok fajlagos hőveszteség-tényezője, az épület fűtési költsége) értelmében.

II. A felújítás által elérhető jósági szintet (a célfüggvény által felvehető határértéket) a rendelkezésre álló anyagi erőforrások korlátozzák, azaz a felújítás összköltsége nem léphet túl egy bizonyos értéket.

Az erőforrások maximális kihasználásának elve szerint a felújítást tervező mérnök feladata annak a felújítási tervnek az elkészítése, amely az adott költséghatár mellett a lehető legnagyobb mértékben javítja az épület energetikai állapotát az adott célfüggvény értelmében.

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!