ENERGOPT – Épületenergetikai optimalizáció és lehetséges alkalmazásai II. rész: az optimalizáció gyakorlati megvalósítása
Még nem érkezett hozzászólás!
Csík Árpád PhD - Dr. Csoknyai Tamás PhD - Botzheim János PhD
ENERGOPT – Épületenergetikai optimalizáció és lehetséges alkalmazásai II. rész: az optimalizáció gyakorlati megvalósítása
E publikáció második részét képezi egy sorozatnak, amely a Széchenyi István Egyetemen folyó épületenergetikai optimalizációs kutatások eredményeit tárja a magyar szakma nyilvánossága elé. Bár a tanulmány önmagában is informatív, tartalmának teljes mélységű befogadása kívánatossá teszi az első részben közölt elméleti alapok ismeretét, amely e lap 2013/11. számában jelent meg [1].
Az első fejezetben összefoglaljuk az optimalizációs metodológia kérdéseit, hangsúlyozva a hatékony gyakorlati megvalósítással szemben támasztott elvárásokat. A második fejezetben bemutatjuk az EnergOpt szakértői rendszert, mint az épületenergetikai optimalizáció egy lehetséges gyakorlati megvalósítását. A harmadik fejezetben egy esettanulmány keretein belül ismertetjük a felújítások hatékonyságát támogató épületdiagnosztikai eszközöket. A negyedik fejezetben következtetéseinket vonjuk le.
A tipikusan megvalósuló, épületenergetikai hatékonyságnövelést célzó felújítások rendszerint egy jól meghatározott céllal kerülnek sorra, míg az elérhető eredményeknek egy a priori létező kényszerfeltétel szükségszerű teljesítése szab korlátokat. Gyakori példaként tekinthető az alábbi két pontban összefoglalható problémafelvetés:
I. A felújítás célja az épület energetikai állapotának lehető legnagyobb mértékű javítása, a felújítás jóságát számszerűsítő célfüggvény (pl. az épület teljes primer energiafelhasználása, az épületburok fajlagos hőveszteség-tényezője, az épület fűtési költsége) értelmében.
II. A felújítás által elérhető jósági szintet (a célfüggvény által felvehető határértéket) a rendelkezésre álló anyagi erőforrások korlátozzák, azaz a felújítás összköltsége nem léphet túl egy bizonyos értéket.
Az erőforrások maximális kihasználásának elve szerint a felújítást tervező mérnök feladata annak a felújítási tervnek az elkészítése, amely az adott költséghatár mellett a lehető legnagyobb mértékben javítja az épület energetikai állapotát az adott célfüggvény értelmében.