A „hőtükör” hatásának vizsgálata
Még nem érkezett hozzászólás!
Cakó Balázs
A „hőtükör” hatásának vizsgálata
A „hőtükör hatásának vizsgálata előtt a hőleadók teljesítménymérésére vonatkozó három szabványt vizsgáltam meg:
ÖNORM M 7508, DIN 4704 és TGL 26761-01. A szabványok alapos megismerése után az ÖNORM M 7508 mellett döntöttem. Sajnálatomra hiteles szakirodalom nem áll rendelkezésre a hőtükör hatásának vizsgálatával kapcsolatban, kizárólag a gyártók által közzétett mért vagy vélt adatok. Így elsősorban e hatások vizsgálatára készültem fel, valamint a hőtükör radiátor mögötti légsebességre gyakorolt hatását is méréssel próbáltam meghatározni. Az alábbi paraméterek mérését ítéltem szükségesnek:
A mérést a PTE PMMIK Hőtechnikai laboratóriumában végeztem, ahol a szabványban rögzítetteknek megfelelő mérőkamra állt rendelkezésemre.
A méréshez alkalmazott mérőeszközöket a PTE PMMIK Épületgépészeti Tanszéke biztosította számomra.Alégsebességet egy KIMO AQ 200-as mérésadatgyűjtővel és a hozzá kapcsolt irányfüggetlen légsebességmérővel rögzítettem. A helyiség léghőmérsékletének mérésére egy nagy sebességű USB hordozóból (NI USB-9162) és a hozzá tartozó hőelem bemenetből (NI9213) álló mérésadatgyűjtőt használtam. Az előremenő és visszatérő közeghőmérsékletet egy Hewlett Packard HP 3497A Data Acquisition/Control Unit típusú mérésadatgyűjtő egységgel mértem, amely egy 20 csatornás analóg kártyával volt kibővítve. A radiátor hőmérséklet-eloszlását egy TESTO 882 hőkamerával vizsgáltam. A termográf felvételek kiértékeléséhez TESTO IR-Soft programot használtam. A térfogatáramot a rendszerbe épített Sontex Wärmezähler Klasse 2 EN1434 hőmennyiségmérővel rögzítettem. A kijelzőhöz egy ultrahangos módszeren alapuló áramlásmérő egység csatlakozott.