Lapszámok
2014 1-2. szám
- Dr. Fülöp László PhD - Polics György:
Épületek légcsereszám mérésének eredményei a horvát-magyar határ menti régióban - Eördöghné Dr. Miklós Mária:
Kistelepüléseket ellátó víziközmű-szolgáltató elemzése - Cakó Balázs:
A „hőtükör” hatásának vizsgálata - Harmati Norbert - Dr. Magyar Zoltán PhD:
Irodaépületek épületgépészeti rendszerének energiahatékonysági vizsgálata - Póth Bálint:
Irodák energiamenedzsment szimulációs vizsgálata - Dr. Nyers Árpád - Dr. Garbai László:
A hőszivattyú kondenzátorának teljesítmény-tényezője a fűtőrendszer paramétereinek függvényében - Szodrai Ferenc - Dr. Lakatos Ákos PhD:
Építőanyagok nedvességfelvételének vizsgálata - Paller Tamás:
FERNOX: 50 éves tapasztalat a fűtési rendszerek vízkezelésében - Cservenyák Gábor:
Épületgépészeti energetikai rendszerterv (ERT) az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata tükrében - Budulski László:
Talajszondák üzemszerű hőmérsékleteinek alakulása fűtés-hűtés használat során és a visszatáplálás hatásai - Csík Árpád PhD - Dr. Csoknyai Tamás PhD - Botzheim János PhD:
ENERGOPT – Épületenergetikai optimalizáció és lehetséges alkalmazásai II. rész: az optimalizáció gyakorlati megvalósítása - NIBE UPLINK™ – Hőszivattyúk távfelügyelete minden NIBE berendezésnél
- Kovács István:
Hővisszanyerős szellőztetés páratartalom érzékeléssel - VTS Hungary Kft.:
VTS – Mindig egy lépéssel a világ előtt...
Hozzászólások
A „hőtükör” hatásának vizsgálata
Még nem érkezett hozzászólás!
Cakó Balázs
A „hőtükör” hatásának vizsgálata
Cakó Balázs
tanszéki mérnökPécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar Épületgépészeti Tanszék
A „hőtükör hatásának vizsgálata előtt a hőleadók teljesítménymérésére vonatkozó három szabványt vizsgáltam meg:
ÖNORM M 7508, DIN 4704 és TGL 26761-01. A szabványok alapos megismerése után az ÖNORM M 7508 mellett döntöttem. Sajnálatomra hiteles szakirodalom nem áll rendelkezésre a hőtükör hatásának vizsgálatával kapcsolatban, kizárólag a gyártók által közzétett mért vagy vélt adatok. Így elsősorban e hatások vizsgálatára készültem fel, valamint a hőtükör radiátor mögötti légsebességre gyakorolt hatását is méréssel próbáltam meghatározni. Az alábbi paraméterek mérését ítéltem szükségesnek:
- a mérőkamra léghőmérséklete (több pontban a hőmérséklet-eloszlás miatt),
- a hőleadó előremenő és visszatérő fűtőközeg hőmérséklete,
- a hőleadón átáramló térfogatáram mérése,
- a hőleadó mögötti tér légsebessége,
- a hőleadó hőmérséklet-eloszlása.
A mérést a PTE PMMIK Hőtechnikai laboratóriumában végeztem, ahol a szabványban rögzítetteknek megfelelő mérőkamra állt rendelkezésemre.
A méréshez alkalmazott mérőeszközöket a PTE PMMIK Épületgépészeti Tanszéke biztosította számomra.Alégsebességet egy KIMO AQ 200-as mérésadatgyűjtővel és a hozzá kapcsolt irányfüggetlen légsebességmérővel rögzítettem. A helyiség léghőmérsékletének mérésére egy nagy sebességű USB hordozóból (NI USB-9162) és a hozzá tartozó hőelem bemenetből (NI9213) álló mérésadatgyűjtőt használtam. Az előremenő és visszatérő közeghőmérsékletet egy Hewlett Packard HP 3497A Data Acquisition/Control Unit típusú mérésadatgyűjtő egységgel mértem, amely egy 20 csatornás analóg kártyával volt kibővítve. A radiátor hőmérséklet-eloszlását egy TESTO 882 hőkamerával vizsgáltam. A termográf felvételek kiértékeléséhez TESTO IR-Soft programot használtam. A térfogatáramot a rendszerbe épített Sontex Wärmezähler Klasse 2 EN1434 hőmennyiségmérővel rögzítettem. A kijelzőhöz egy ultrahangos módszeren alapuló áramlásmérő egység csatlakozott.