Lapszámok
2014 1-2. szám
- Dr. Fülöp László PhD - Polics György:
Épületek légcsereszám mérésének eredményei a horvát-magyar határ menti régióban - Eördöghné Dr. Miklós Mária:
Kistelepüléseket ellátó víziközmű-szolgáltató elemzése - Cakó Balázs:
A „hőtükör” hatásának vizsgálata - Harmati Norbert - Dr. Magyar Zoltán PhD:
Irodaépületek épületgépészeti rendszerének energiahatékonysági vizsgálata - Póth Bálint:
Irodák energiamenedzsment szimulációs vizsgálata - Dr. Nyers Árpád - Dr. Garbai László:
A hőszivattyú kondenzátorának teljesítmény-tényezője a fűtőrendszer paramétereinek függvényében - Szodrai Ferenc - Dr. Lakatos Ákos PhD:
Építőanyagok nedvességfelvételének vizsgálata - Paller Tamás:
FERNOX: 50 éves tapasztalat a fűtési rendszerek vízkezelésében - Cservenyák Gábor:
Épületgépészeti energetikai rendszerterv (ERT) az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata tükrében - Budulski László:
Talajszondák üzemszerű hőmérsékleteinek alakulása fűtés-hűtés használat során és a visszatáplálás hatásai - Csík Árpád PhD - Dr. Csoknyai Tamás PhD - Botzheim János PhD:
ENERGOPT – Épületenergetikai optimalizáció és lehetséges alkalmazásai II. rész: az optimalizáció gyakorlati megvalósítása - NIBE UPLINK™ – Hőszivattyúk távfelügyelete minden NIBE berendezésnél
- Kovács István:
Hővisszanyerős szellőztetés páratartalom érzékeléssel - VTS Hungary Kft.:
VTS – Mindig egy lépéssel a világ előtt...
Hozzászólások
Hővisszanyerős szellőztetés páratartalom érzékeléssel
Még nem érkezett hozzászólás!
Kovács István
Hővisszanyerős szellőztetés páratartalom érzékeléssel
Kovács István
műszaki vezető, okleveles gépészmérnökKamleithner Budapest Kft. - A Helios ventilátorok magyarországi vezérképviselete
A lakások, családi házak belső levegő minőségének a megfelelő hőmérsékleti érték mellett fontos paramétere a páratartalom. A megfelelő komfortérzethez 40…60% közötti relatív nedvességtartalom szükséges, ez alatt a száraz levegő a nyálkahártyát a szemnél, szájban, orrban és tüdőben erősen irritálhatja, 90%-os páratartalomnál pedig fullasztó érzetet kelt. Az épületszerkezet is megsínyli a páratartalom extrém alakulását, túl száraz levegő esetében a szerkezetek – főleg a fa anyagúak – összehúzódnak, repedések jelenhetnek meg és a mechanikai tulajdonságok is romlanak. Túl sok nedvesség esetén a kapillárisokban kondenzálódik a víz, így táptalajt nyújt a penészgombák népes családja számára, amelyek elszaporodva egészségkárosodást okozhatnak az embernek.
Egy ilyen fontos dolgot nem szabad a véletlenre bízni –majd kinyitja az ablakot a lakó,majd távozik a nyíló ajtókkal, vagy a régi szellőzőkürtőmajd csak kiszellőztet. Mivel nem szeretünk sokat fizetni a fűtésért sem, szigeteljük az ablakokat és a falakat, így a természetes szellőzés nem valósulhat meg többé a légtömör épületszerkezetek miatt. Még az eddig úgyahogy (az időjárás kénye-kedve szerint) üzemelő kürtő sem fog működni, hiszen nincs légutánpótlás. Bár kisventilátorokkal és légbeeresztő elemekkel is kielégítően elvégezhető a szellőztetés, de a takarékosságot szem előtt tartva a hőviszszanyerős szellőztetések nyújtják a legnagyobb energia-megtakarítást és komfortot. A téli száraz levegő azonban amai rendszereket is ugyanúgy sújtja. A probléma nem újdonság, évtizedek óta ismert, amelyre a hagyományos megoldás a különféle, radiátorokra szerelt párologtató edény, vagy a nedves ruha kiteregetése.
Mivel a hővisszanyerős szellőztető gépek jellemzően kompakt építésűek és nem tartalmaznak aktív párásító elemet, a vezérléssel kell a belső levegő megfelelő páratartalmát tartani.
A korszerű szellőztető berendezések lehetővé teszik páraérzékelők csatlakoztatását, így a nedvesség elszállításához szükséges levegőmennyiség pontosan meghatározott és a mindenkori igényeknek megfelelően változik. Segítségével elejét vehetjük a télen gyakran előforduló túlszellőztetésnek, ami a helytelenül használt szellőztető berendezéseknél is jelentkezhet.