Lapszámok
2014 1-2. szám
- Dr. Fülöp László PhD - Polics György:
Épületek légcsereszám mérésének eredményei a horvát-magyar határ menti régióban - Eördöghné Dr. Miklós Mária:
Kistelepüléseket ellátó víziközmű-szolgáltató elemzése - Cakó Balázs:
A „hőtükör” hatásának vizsgálata - Harmati Norbert - Dr. Magyar Zoltán PhD:
Irodaépületek épületgépészeti rendszerének energiahatékonysági vizsgálata - Póth Bálint:
Irodák energiamenedzsment szimulációs vizsgálata - Dr. Nyers Árpád - Dr. Garbai László:
A hőszivattyú kondenzátorának teljesítmény-tényezője a fűtőrendszer paramétereinek függvényében - Szodrai Ferenc - Dr. Lakatos Ákos PhD:
Építőanyagok nedvességfelvételének vizsgálata - Paller Tamás:
FERNOX: 50 éves tapasztalat a fűtési rendszerek vízkezelésében - Cservenyák Gábor:
Épületgépészeti energetikai rendszerterv (ERT) az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások használata tükrében - Budulski László:
Talajszondák üzemszerű hőmérsékleteinek alakulása fűtés-hűtés használat során és a visszatáplálás hatásai - Csík Árpád PhD - Dr. Csoknyai Tamás PhD - Botzheim János PhD:
ENERGOPT – Épületenergetikai optimalizáció és lehetséges alkalmazásai II. rész: az optimalizáció gyakorlati megvalósítása - NIBE UPLINK™ – Hőszivattyúk távfelügyelete minden NIBE berendezésnél
- Kovács István:
Hővisszanyerős szellőztetés páratartalom érzékeléssel - VTS Hungary Kft.:
VTS – Mindig egy lépéssel a világ előtt...
Hozzászólások
Kistelepüléseket ellátó víziközmű-szolgáltató elemzése
Még nem érkezett hozzászólás!
Eördöghné Dr. Miklós Mária
Kistelepüléseket ellátó víziközmű-szolgáltató elemzése
Eördöghné Dr. Miklós Mária
hab. egyetemi docensPécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar
A Budapesti Víz Világtalálkozó Zárójelentésének egyik fontos megállapítása, hogy a vízfelhasználás és a szanitáció kérdéseinek a megszokottól eltérő megközelítése szükséges a fenntartható megoldások megvalósításához (Czippán K. 2013 [4]). Vízellátó rendszereinket nagy különbség jellemzi a nagyvárosi életmód és a fogyasztási lehetőségek, illetve a kistelepülések körülményei között, amely különbségek a környezetünkre gyakorolt terhelés területén is megmutatkoznak (Bodnár L. 1999 [3], Horváthné P. I. 2001 [7]), és ezek elemzésével segíthetjük a környezetkímélő módszerek terjedését a vízhasználat során.
Hazánkban magas a fejlődésben akadályozott törpe- és aprófalvak aránya (Szabó I. 2004 [11]): az összes település 12%-át a 200 főnél kisebb lélekszámú törpefalvak, több mint egyötödét (21,3%) pedig az 1000 fő alatti lakosú települések teszik ki (2010. évi adat). Ezeknek a településeknek a fejlődési lehetőségei a vízi közművek területén is kedvezőtlenek: mind gazdasági potenciáljuk, mind az Európai Közösség kezdeményezésére (91/271/EGK irányelv) született 26/2002. Kormányrendelet kényszerítő ereje hiányzik, főleg a szennyvízelvezetés területén szükséges beruházásokhoz (Eördöghné M.M. 2012 [5]). A Kormányrendelet (és a 91/271/EGK irányelv) ugyanis nemír elő kötelező határidőt a 2000 lakosegyenérték alatti települések számára a szennyvíz gyűjtésére és kezelésére vonatkozóan (Bándi Gy. 2004 [1], Fodor I. 2001 [6]). További kedvezőtlen körülmény, hogy fajlagosan magasabb költségszinten oldhatómeg az infrastrukturális ellátás a kevéssé koncentrált, kis lélekszámú településeken,mint a nagyobbakon. Ezek a peremfeltételek együttesen eredményezték a kisebb lakosságszámú helységek lemaradását a vízi közművek kiépítettsége területén (Beluszky P. 2009 [2]).
Tanulmányomban egy konkrét szolgáltató példáján felvázolom a kistelepülések vízellátásban, szennyvízelhelyezésben alkalmazott megoldásait, fajlagos mutatószámaik összehasonlítását a megyei és országos átlagértékekkel. Az elemzések alapját egy 2012-ben végzett kérdőíves felmérés 2010. évre vonatkozó, településenként külön-külön rendelkezésre álló víztermelési és -fogyasztási adatai szolgáltatták.