Lapszámok

A kérdés eredete az Európai Bizottság és Parlament 2010-ben módosított és közzétett Épületenergetikai Irányelvének (közkeletű szakzsargonban: „recast”) az a követelménye, miszerint 2018-tól minden új állami, 2020-tól valamennyi új épületnek a közel nulla energiaigény követelményt kell kielégítenie. A számszerű követelményeket a tagországoknak kell meghatároznia és az ezzel összefüggő dokumentumaikat 2012-ben benyújtania. A műszaki szempontból lehetséges követelmények meghatározására a Debreceni Egyetem kapott megbízást, ezzel párhuzamosan folynak az Energiaklubban az Unió által előírt módszer és bemenő adatok alapján a gazdaságossági számítások.

Az eredeti meghatározás („recast”) szerint a közel nulla energiaigényű épület

• energetikai teljesítménye magas – a honi terminológia szerint ez azt jelenti, hogy az épület veszteségei kicsik, az épület a nyereségáramokat jól hasznosítja, az épület a túlzott nyári felmelegedés ellen jól védett; ide érthető még az is, hogy az épületgépészeti rendszerek jó hatásfokúak, segédenergia igényük csekély;
• az energiaigény közel nulla vagy nagyon alacsony – ez részben következik az előző pontból, de az előző pont helyett e pont alatt (is) lehet gondolni az épületgépészeti rendszerekre, ugyanakkor a mondat értelme vitatható, mert bár a fűtés, hűtés energiaigénye az ésszerűség határáig (sőt azon túl is) csökkenthető, a melegvízellátás nettó energiaigénye nem korlátozható: valamennyi térfogatú és valamilyen hőmérsékletű melegvízre szükség van;
• az energiaigényt (amely az előzőek szerint alacsony, de a melegvízellátás miatt egyáltalán nem lehet közel nulla) nagyon jelentős mértékben megújuló energiaforrásokból kell fedezni (beleértve a megújuló forrásokból helyben vagy közelben kinyert energiát) – azaz bárminemű megújuló energiát, hiszen amibe beleértendő a „helyben” vagy „közelben”, az legalább olyan tág köre a megújuló forrásoknak, mint a közelben.

A javasolt követelményérték tárgya az épület által „importált” és „exportált” primer energia különbsége, a rendszer határa a telekhatár. A követelményértéket ezután is a fajlagos éves primer energiaigény formájában kell megfogalmazni. Ha ezt úgy írjuk elő, hogy teljesítése az elemi szintű követelményeknek megfelelő épület (U értékek, kondenzációs kazán, hővisszanyerő) esetében is csak akkor teljesíthető, ha megújuló energiát is használunk, akkor a megújuló energia hasznosítása gyakorlatilag elkerülhetetlen.