Lapszámok
2012 6. szám
- Dr. Kassai Miklós Ph.D.:
Egy új számítási eljárás klímaközpontok energiafelhasználásának a meghatározására. 1. rész - Dr. Barótfi István professzor emeritus:
Értékteremtő épületgépészet konferencia és kiállítás a Szent István Egyetemen - Dr. Zöld András - Dr. Szalay Zsuzsa:
Mennyi a nulla, mennyi a közel? - Halász István:
Megjelent a 105/1012. (V. 30.) Kormányrendelet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) rendelet módosításáról - TOSHIBA AIR-COND:
TOSHIBA levegő-levegő hőszivattyú – hatékony és gazdaságos egyben - Haas-Schnabel Gábor:
Az Odoo-ház dinamikus szimulációja - Air Trade Centre Hungary Kft.:
Nagyszerűbb vezérlés, alacsony energiafogyasztás, teljes komfortérzet – a fan-coil készülékek új generációja - Daikin Hungary Kft.:
Készüljön fel a legújabb Daikin innovációkra… - Gáti György:
LG Electronics Épületgépész Tervezői Nap - Hurbán Tamás:
Újfajta klímagerendák – bővülő beépítési lehetőségek - Weger Hungária Kft.:
Energiatakarékos légkezelő rendszer - Szegedi Kéményseprőipari Kft.:
MONTEL KREA kéményrendszer - IMI International Kft.:
A TA Hydronics legújabb osztó-gyűjtője segítséget nyújt a padlófűtési rendszerekben rejlő előnyök kihasználásában - Knauf Insulation Kft.:
Knauf Insulation: új műszaki szigetelések
Hozzászólások
Egy új számítási eljárás klímaközpontok energiafelhasználásának a meghatározására. 1. rész
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Kassai Miklós Ph.D.
Egy új számítási eljárás klímaközpontok energiafelhasználásának a meghatározására. 1. rész
Dr. Kassai Miklós Ph.D.
egyetemi docensBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
A klímaközpontok energiafelhasználása két módon határozható meg. Az üzemelő levegőkezelő központok esetén a tényleges fogyasztási adatok méréssel pontosan meghatározhatók. A 2002/91/EK Irányelv és a vonatkozó hazai 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet alapján a tervezés fázisában is meg tudjuk határozni az épület várható éves energiafelhasználását. Akutatási téma aktualitását is mutatja, hogy a jelenleg rendelkezésre álló hazai és nemzetközi szakirodalmi számításimódszerek és adatok csupán a klímaközpontok energiafelhasználásának hozzávetőleges becslését teszik lehetővé. Nincsenek pontos, egyértelmű módszerek, a jelenlegi megoldások főbb célja elsősorban a minősítés, és nem veszik figyelembe a vizsgált klímaközpont beépítési körülményeit, tekintettel a kiszolgált tér igényére, annak hőmérlegére, hő- és nedvességterhelésére.
Kutatómunkámban a klímaközpontok valós energiafelhasználásának a meghatározására törekedtem, amelyhez a lakóépületeink fűtési energiafelhasználásának a meghatározására már régóta alkalmazott fűtési hőfokhíd analógia alapján a külső légállapot tartamdiagramjait használtam föl, mert ez az eljárás veszi figyelembe kellő pontossággal a külső légállapot változását az év során, mely változás határozza meg a legfőképpen épületeink és a bennük üzemelő épületgépészeti berendezések éves energiafogyasztását.
A BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszéken dr. Kajtár László egyetemi docens úr vezetésével a gyakorlatban előforduló jellegzetes felépítésű levegőkezelő központok energiafelhasználásának a meghatározásához új fizikai és matematikai modelleket dolgoztam ki, melyhez a külső levegő hőmérséklet és entalpia tartamdiagramjait használtam fel. Az általam kidolgozott módszer helyességét három épületegyüttes két-két évben mért fogyasztási adataival igazoltam, melyben a klímaközpontok energiafelhasználása része az épületek teljes energiafogyasztásának. A többéves kutatómunka eredményeiről számos hazai és nemzetközi publikáció készült. Ebben a cikkben az eredményeknek azt a részét szeretném publikálni, amelyre korábban még nem került sor.