Lapszámok
2010 11. szám
- Halász Györgyné dr., PhD, habil. - Barna Zoltán:
Geotermikus energia hőhasznosítása a balneológiában 2. rész - Dr. Bánhidi László prof. emeritus - Dr. Magyar Zoltán PhD - Dr. Révai Tamás:
Oknyomozó történelem termikus műemberrel - Dr. Csoknyai István:
A külső hőmérséklet alakulásának vizsgálata - Prof. Derek J. Clements-Croome:
Sustainable Intelligent Buildings for People - Erdei István:
A szivattyúk hatásfoka az új EU szabályozás tükrében - Dr. Barótfi István professzor emeritus:
Az épületgépészet tudományos háttere - Dr. Chappon Miklós:
Gazdag félévet tudhat maga mögött az Épületgépészeti Múzeum - Kovács István:
Hővisszanyerős szellőzőrendszerek folyadékos talajkollektorral - Koczka Péter:
Épülettermográfia - Király Tamás:
Az energiatakarékosság ma már alapkövetelmény a szellőztetésben is - Rákos Csaba:
Vízteres gőzkazánok tervezési problémái, II. rész
Hozzászólások
Hővisszanyerős szellőzőrendszerek folyadékos talajkollektorral
Még nem érkezett hozzászólás!
Kovács István
Hővisszanyerős szellőzőrendszerek folyadékos talajkollektorral
Kovács István
műszaki vezető, okleveles gépészmérnökKamleithner Budapest Kft. - A Helios ventilátorok magyarországi vezérképviselete
A hővisszanyerős szellőztetés kikerülhetetlen egy mai korszerű épületben, amelyhez környezettudatosabb látásmódunk mellett az emelkedő energiaárak is ösztönzést adnak. A szellőztető rendszer szíve a központi hővisszanyerős gép, ventilátorokkal, szűrőkkel és hőcserélővel. Perifériái a külvilág felé vezető frisslevegős és kifúvó szigetelt csövek, a belső légelosztó hálózat befúvó armatúrákkal és újabban egyre több rendszer tartalmaz talajhő-hasznosító kiegészítést.
A talajkollektoros hőcserélő lehetőséget ad arra, hogy a mélyebb (1,5 – 2 m) talajrétegben fellelhető egyenletes hőmérséklettel télen előmelegítsük, illetve nyáron lehűtsük a beszívott friss levegőt. Nemutolsósorban kellemes mellékhatása, hogy egész évben garantáltan fagymentesen üzemelhet a szellőzőgép, külön fagyvédelmi előfűtés használata (általában villamos áramú) vagy kényszerű ventilátor leállítás nélkül. Ha nem használunk aktív hűtést klímagép vagy hőszivattyú formájában, csak a talajkollektoros kiegészítéssel lehet a hővisszanyerős rendszereknél nyáron hűtést produkálni, mert a benti hűvöset előbb-utóbb a hőcserélés ellenére is felmelegíti az állandó szellőzés.
A talajhő hasznosítására alapvetően kétféle módszer áll rendelkezésre: direkt hőcserélő alkalmazásakor (LEWT) egy nagyobb átmérőjű, hosszú, ún. levegős kollektorcsövet fektetünk a talajba, végén beszívó oszloppal. Aföldhő közvetlenül a beszívott levegőt éri el. Indirekt rendszer esetén (SEWT) egy kisebb átmérőjű csőhurok kerül a földbe, ami az épületben elhelyezett szivattyúhoz és a frisslevegő beszívás oldali csőszakaszban található hőcserélő modulhoz csatlakozik. A csőben víz-glikol keveréket áramoltatunk, így elfagyástól nem kell tartani. A talaj először a folyadéknak adja át a hőt, amit a belső hőcserélőn viszünk át a beszívott frisslevegőbe.