Lapszámok

Ismert tény, hogy a II. világháborúban az orosz fronton, 1943 telén a 2. Magyar Hadsereget katasztrofális vereség érte. Az okokra vonatkozó magyarázatok egyik döntő érve volt a katonák ruházatának, illetve azok hőszigetelő képességének nem megfelelő volta. E kérdéssel sokan foglalkoztak és számos publikáció is született, de részletes tudományos vizsgálatra – elsősorban a megfelelő mérési, illetve műszerezettségi adottságok hiánya miatt – nem került sor. Napjainkban azonban a termikus műember segítségével lehetőség nyílt e kérdés vizsgálatára, amelyet egy „interdiszciplináris” csapat, műszaki és orvos szakértők együttesen végrehajthattak, mivel volt olyan lelkes „műgyűjtő” (dr. Laborc György Péter), akinek rendelkezésére álltak ennek az időszaknak a katonai ruházatai.

E közleményben a témát két fő részben ismertetjük:

• a termikus műember és annak felhasználásával a vizsgálati lehetőségek, feltételek;
• a rendelkezésre álló ruházattal végzett előzetes mérések eredményei.

A vizsgálatok még nem zárultak le teljesen. Jelen közleményünkben elsősorban a hat hőkomfort paraméter között szereplő I_cl – azaz a ruházat szigetelőképessége „clo” egységben (1clo = 0,155 m²K/W) – vizsgálatának eddigi eredményeit mutatjuk be. A fő kérdésre adandó válasz, azaz, hogy –19 °C hidegben, szélben a honvédség adott ruházata megfelelő volt-e, még további részletesebb vizsgálatsorozatot igényel. A mérési sorozat azonban bebizonyította, hogy a műember erre a feladatra alapvetően alkalmas.

A vizsgálathoz felhasznált termikus műembert a 80-as években az Építéstudományi Intézetben svéd szakemberek állították össze. E műember később a BME Épületgépészeti Tanszékére került, majd ez év elején kutatási célokra a Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Épületgépészeti Tanszékére „látogatott”, ahol új, korszerű adatgyűjtőt és feldolgozó szoftvert kapott.

Az ÉTI termikus műembere, az ún. ÉTI-MAN, tulajdonképpen egy nagy bonyolultságú mérőrendszer, amely a termikus mérőtestből, kétprocesszoros vezérlő- és gyorsadat-gyűjtőből és az adatfeldolgozást, valamint megjelenítést végző számítógépből épült fel. A mérőtestet egy átlagos felnőtt ember testméreteivel egyező műanyag bábuból alakították ki.