Lapszámok
2010 11. szám
- Halász Györgyné dr., PhD, habil. - Barna Zoltán:
Geotermikus energia hőhasznosítása a balneológiában 2. rész - Dr. Bánhidi László prof. emeritus - Dr. Magyar Zoltán PhD - Dr. Révai Tamás:
Oknyomozó történelem termikus műemberrel - Dr. Csoknyai István:
A külső hőmérséklet alakulásának vizsgálata - Prof. Derek J. Clements-Croome:
Sustainable Intelligent Buildings for People - Erdei István:
A szivattyúk hatásfoka az új EU szabályozás tükrében - Dr. Barótfi István professzor emeritus:
Az épületgépészet tudományos háttere - Dr. Chappon Miklós:
Gazdag félévet tudhat maga mögött az Épületgépészeti Múzeum - Kovács István:
Hővisszanyerős szellőzőrendszerek folyadékos talajkollektorral - Koczka Péter:
Épülettermográfia - Király Tamás:
Az energiatakarékosság ma már alapkövetelmény a szellőztetésben is - Rákos Csaba:
Vízteres gőzkazánok tervezési problémái, II. rész
Hozzászólások
A külső hőmérséklet alakulásának vizsgálata
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Csoknyai István
A külső hőmérséklet alakulásának vizsgálata
Dr. Csoknyai István
ny. egyetemi docensBME, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Az utóbbi időben sokat emlegetett és vitatott globális felmelegedés szakterületünkön is jelentőséget kap. Berendezéseink méretezésekor a szabványos méretezési külső hőmérséklet a mértékadó. Ezt bizonyos kockázatok feltételezésével határozták meg a szabványokat készítő szakemberek.Afűtési hőszükséglet- számítási szabványunk például Budapestre (a Belváros kivételével) –13 °C méretezési külső hőmérsékletet ír elő. Az energetikai számításoknál a fűtési szezon átlaghőmérséklete, vagy az azt kifejező hőfokhíd a mértékadó. A 7/2006. számú TNM rendelet egész Magyarországra egységesen +4 °C-ot, illetve 3000 napfok hőfokhidat ír elő. A továbbiakban azt vizsgáljuk meg, hogy hogyan alakult a külső hőmérséklet Budapesten az elmúlt közel húsz évben, és milyen következményekkel számolhatunk.
Az épületenergetikai számítások egyik legfontosabb tényezője a külső hőmérséklet. Többek között ez határozza meg az épület hőveszteségét. A TNM rendelet számításai a hőveszteség- tényezőkkel operálnak, így a külső hőmérséklet nem jelenik meg. Lényegében ez azt jelenti, hogy ez a számítás nem tesz különbséget eltérő földrajzi helyek között. A számításoknál a hőfokhíd megjelenik, de egy átlagos értékkel. Az egyszerűsített számításoknál 72000 óra,fok hőfokhíd és 4400 óra fűtési időtartam szerepel. Ezek az értékek a hagyományos, magyar szakirodalom mértékegységeivel Gévi = 3000 nap, fok hőfokhidat és τ = 183,33 nap fűtési idény hosszat jelentenek. Ebből a fűtési idényre tsz = 3,64 °C átlaghőmérséklet adódik.
Az Egyedi László által szerkesztett Épületgépészeti Kézikönyv (1963) szerint Budapesten az 1901–1950 közötti időszak átlagában az éves hőfokhíd 3070 napfok és a fűtési időszak 193 nap. A dr. Menyhárt József szerkesztette Épületgépészeti Kézikönyvben (1978) ugyanezekre (időszak megjelölése nélkül) 3061 napfok és 188 nap szerepel. Az átlagos külső hőmérséklet a fenti adatokból számolva 4,09 °C, illetve 3,72 °C.