Lapszámok
2010 11. szám
- Halász Györgyné dr., PhD, habil. - Barna Zoltán:
Geotermikus energia hőhasznosítása a balneológiában 2. rész - Dr. Bánhidi László prof. emeritus - Dr. Magyar Zoltán PhD - Dr. Révai Tamás:
Oknyomozó történelem termikus műemberrel - Dr. Csoknyai István:
A külső hőmérséklet alakulásának vizsgálata - Prof. Derek J. Clements-Croome:
Sustainable Intelligent Buildings for People - Erdei István:
A szivattyúk hatásfoka az új EU szabályozás tükrében - Dr. Barótfi István professzor emeritus:
Az épületgépészet tudományos háttere - Dr. Chappon Miklós:
Gazdag félévet tudhat maga mögött az Épületgépészeti Múzeum - Kovács István:
Hővisszanyerős szellőzőrendszerek folyadékos talajkollektorral - Koczka Péter:
Épülettermográfia - Király Tamás:
Az energiatakarékosság ma már alapkövetelmény a szellőztetésben is - Rákos Csaba:
Vízteres gőzkazánok tervezési problémái, II. rész
Hozzászólások
A szivattyúk hatásfoka az új EU szabályozás tükrében
Még nem érkezett hozzászólás!
Erdei István
A szivattyúk hatásfoka az új EU szabályozás tükrében
Erdei István
értékesítési igazgató, épületgépészeti üzletágGrundfos South East Europe Kft.
Az Európai Unió energia-megtakarítást előmozdítani szándékozó projektjei az elmúlt évtizedekben sajnos nem hozták a kívánt eredményeket. Az egyik kiemelt területen, a villamosenergia-felhasználásban, minden jelentős fogyasztói csoportnál gyorsuló mértékű növekedés volt tapasztalható. Ez arra késztette az Uniós szerveket, hogy hatékonyabb eszközökhöz nyúljanak. Ennek egyik kézzelfogható bizonyítéka a 2005-ben kiadott EuP (Energy-using Products) irányelv, amelynek elsődleges célja, hogy olyan követelményrendszert (Ecodesign) határozzon meg a legjelentősebb energiafogyasztó berendezésekre, amely garantálja a megtakarítást, és így a környezeti terhelés csökkentését. Az épületgépészeti alkalmazások területén két konkrét szabályozás hatása különösen jelentős.
Az EU teljes villamosenergia-fogyasztásából 30%-kal részesednek a villanymotorok. Ez 2005-ben 1067TWhenergiát jelentett. Nem is csoda ezek után, ha kiemelten kezeli ezt a fogyasztói termékcsoportot az irányelv.
A villanymotorok hatásfokának, energiahatékonyságának meghatározására már korábban is történtek intézkedések. 1999-ben az Európai Villamosgép Gyártók Szövetsége (CEMEP) kiadott egy osztályozási rendszert, amelyben a villanymotorokat hatásfokuk szerint 3 kategóriába sorolták (EFF 1...3). Az EFF 1 volt a legmagasabb, az EFF 3 pedig a legalacsonyabb hatásfok-osztály. Ez a rendszer kizárólag a fogyasztók tájékoztatását szolgálta. Az alkalmazható hatásfok-osztályra az Unió területén belül nem volt előírás.
Ez a rendszer képezte azonban az alapját az új uniós szabályban meghatározott hatásfok kategóriáknak. A dokumentumban 0,75 – 375 kW tartományban definiálták a három kategóriához tartozó határértékeket. Jelölésük IE1, IE2 és IE3. (Az IE az angol International Efficiency kifejezésből származik.) Itt az IE3 jelöli a legmagasabb hatásfok-osztályt. A CEMEP rendszerben specifikált EFF1, az IE2 kategóriának felel meg az új rendszerben.