Lapszámok
2010 11. szám
- Halász Györgyné dr., PhD, habil. - Barna Zoltán:
Geotermikus energia hőhasznosítása a balneológiában 2. rész - Dr. Bánhidi László prof. emeritus - Dr. Magyar Zoltán PhD - Dr. Révai Tamás:
Oknyomozó történelem termikus műemberrel - Dr. Csoknyai István:
A külső hőmérséklet alakulásának vizsgálata - Prof. Derek J. Clements-Croome:
Sustainable Intelligent Buildings for People - Erdei István:
A szivattyúk hatásfoka az új EU szabályozás tükrében - Dr. Barótfi István professzor emeritus:
Az épületgépészet tudományos háttere - Dr. Chappon Miklós:
Gazdag félévet tudhat maga mögött az Épületgépészeti Múzeum - Kovács István:
Hővisszanyerős szellőzőrendszerek folyadékos talajkollektorral - Koczka Péter:
Épülettermográfia - Király Tamás:
Az energiatakarékosság ma már alapkövetelmény a szellőztetésben is - Rákos Csaba:
Vízteres gőzkazánok tervezési problémái, II. rész
Hozzászólások
Geotermikus energia hőhasznosítása a balneológiában 2. rész
Még nem érkezett hozzászólás!
Halász Györgyné dr., PhD, habil. - Barna Zoltán
Geotermikus energia hőhasznosítása a balneológiában 2. rész
Halász Györgyné dr., PhD, habil.
egyetemi docensSzent István Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Környezetipari Rendszerek Intézet, Épületgépészet, Létesítmény- és Környezettechnika Tanszék
Barna Zoltán
MSc hallgatóDebreceni Egyetem Mûszaki Kar
A termálvíz hőhasznosításának lehetséges alkalmazási területei közül a szerzők a cikkben elsősorban azokat a lehetőségeket vizsgálták, amelyek középpontjában a balneológiai hasznosítás áll. Ebben az esetben meghatározó szerepe van a gyógymedencék hőmérséklet- és vízigényének. A cikk első részében a szerzők bemutatták a gyógymedencék termálvízigényének meghatározására alkalmas alapadatokat, valamint a különböző termálvizes medenceméretek esetében szükséges töltő- és frissvíz térfogatáramokat. Kapcsolási sémákat adtak az elő- és utóhasznosítás megoldására, valamint a primer- és szekunderoldali lehetséges hőmérsékletek felvételével összefoglalták a rendelkezésre álló hőáramokat.
A cikk második részében a tárolótérfogat meghatározásával vizsgálatok eredményét mutatják be. Az ábrák számozása a cikk első részét követve folyamatos.
A tárolótérfogat nagyságának vizsgálata termálfürdőknél
A tárolók mind a termelői, mind a fogyasztói oldalon fontos szerepet tölthetnek be. Amikor a termálvíz hasznosítás középpontjában a fürdők termálvizes medencéi állnak, a tároló, illetve tárolók térfogatát alapvetően:
- a kút hozama, a víz hőmérséklete,
- a medencék töltésekor a térfogatáram igénye,
- az üzemi állapotbeli medencék friss termálvíz igénye határozza meg.
Az, hogy egy nagy, vagy több kisebb tároló szükséges, azt az is befolyásolja, hogy mekkora az optimális méretű berendezés, és hogy egy, vagy több különböző vízhőmérsékletű kút látja-e el a fürdőt. Például, ha 45, 50, 65 °C hőmérsékletű kút vizével kell a 38 °C-nál nemnagyobb hőmérsékletű medencéket ellátni, akkor a kedvezőbb előhasznosítás érdekében célszerű külön medencékben tárolni a különböző hőmérsékletű termálvizet. A több tárolót az is indokolhatja, hogy léteznek olyan termálvizes medencék, amelyeket csak nyáron, a srand nyitásától zárásáig üzemeltetetnek, ami azt jelenti, hogy a nyári és téli termálvíz térfogatáram igény eltérő, így a tároló optimális térfogata is eltérő.