Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2010

Dr. Fülöp László PhD - Dr. Magyar Zoltán PhD

Napkollektoros vízmelegítő berendezés szabályozási stratégiájának vizsgálata

Dr. Fülöp László PhD

főiskolai tanár
Pécsi Tudományegyetem, Műszaki és Informatikai Kar, Mérnöki és Smart Technológiák Intézet, Épületgépész- és Létesítménymérnöki Tanszék

Dr. Magyar Zoltán PhD


Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék

A napkollektoros vízmelegítő rendszerek tipikus felépítése, hogy a napkollektorok által fűtött tároló előfűtőként működik. Az időszakonként szükséges utófűtést egy állandóan rendelkezésre álló hőforrásból biztosítjuk vagy külön tárolóban, vagy ugyanazon tároló felső zónájában (1. ábra).

1. ábra. Különálló utófűtő és beépített utófűtő kombinált tárolóval (Forrás: Naplopó Kft.)

A napkollektorok hatásfoka alacsonyabb hőmérséklet esetén nagyobb, és fordítva. A 2. ábra jó minőségű napkollektor hatásfokdiagramját mutatja erős napsugárzás esetén.

2. ábra. Napkollektor hatásfok a hőmérsékletkülönbség függvényében

Kombinált tárolós rendszer esetén az utófűtő mindig a felső zónát fűti, a napkollektor pedig az alsó zónát. A kombinált tároló jellemzően kisméretű, többnyire családi házba telepített rendszerekre jellemző. Nyilvánvaló előnye az alacsonyabb ár és a kisebb helyigény. Hátránya viszont, hogy a felső zónába épített hőcserélő spirál egy bizonyos mértékig lefelé is fűt, pontosabban a hő vezetéssel lefelé is terjed. Ennek következtében a tároló alsó zónájában, amit a napkollektor fűt, magasabb lesz a hőmérséklet, mint ha nem fűtenénk a felső zónát, tehát a hatásfok rosszabb lesz.

A jó hatásfok elérését szolgálja a kellően nagy tárolótérfogat is. Ha kicsi a tároló, akkor a hőmérséklet gyorsan emelkedik, a hatásfok gyorsan csökken. Ha nagy a tároló, akkor a hőmérséklet lassan emelkedik, a hatásfok jobb lesz, összességében több energiát hasznosít a rendszer, jóllehet alacsonyabb hőmérsékletszinten. Tehát a tároló csúcshőmérséklete semmiképpen se legyen magasabb, mint a szükséges kimenő hőmérséklet! Kombinált tároló esetén csak az utófűtő alatti térfogat számítható a napkollektorokhoz, mert a felső zónát állandóan a beállított hőmérsékleten tartja az utófűtő. Tehát a napkollektorhoz tartozó tároló magassága is kisebb, ami csökkenti a hőmérséklet szerinti rétegződést.

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!