Lapszámok
2016 11 szám
- András-Tövissi Balázs - Dr. habil Kajtár László PhD:
Mennyezetfűtés és huzat együttes hatásának műszeres vizsgálata - Dr. Both Balázs - Böttger Eszter:
Kisméretű irodahelyiség huzatkomfortjának elemzése és az eredmények összehasonlítása a nemzetközi szabványok előírásaival - Dr. Csoknyai Tamás PhD:
Betekintés a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék Épületgépészeti Csoport PhD hallgatói által végzett kutatásokba - Dr. Szalay Zsuzsa:
Sok sebből vérzik az energetikai rendelet - Grundfos South East Europe Kft.:
A Grundfos bemutatja a továbbfejlesztett MGE motorokat, amelyek jelentősen megnövelik a szivattyús gépcsoportok hatásfokát és intelligens rendszermegoldásokat nyújtanak - Dr. Orosz Árpád - Milávecz Richárd:
Klór-dioxid alkalmazása a fertőtlenítési műveletek során - Kaszab Gergely:
Jégpályahűtési rendszerek - Lindab Kft.:
Lindab plug&play kompakt légkezelő berendezések - Colt Hungária Kft.:
CoolStream S•T•A•R szellőző, adiabatikus hűtő, fűtő és meleg levegő visszakeverő rendszerek egész éves üzemeltetéshez - Kovács István:
Decentrális szellőztetés homlokzat-változtatás nélkül, akár műemlék jellegű épületekhez is - Skriba Zoltán:
Flexibilis kompozit béléscső alkalmazása szellőzőkürtőkben - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – dr. Csoknyai István
Hozzászólások
Mennyezetfűtés és huzat együttes hatásának műszeres vizsgálata
Még nem érkezett hozzászólás!
András-Tövissi Balázs - Dr. habil Kajtár László PhD
Mennyezetfűtés és huzat együttes hatásának műszeres vizsgálata
András-Tövissi Balázs
doktoranduszBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Dr. habil Kajtár László PhD
egyetemi docensBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
1. Bevezetés
A középületek a hazai épületállomány tekintélyes részét képezik és az utóbbi években az ilyen jellegű új épületek aránya számottevően megnőtt. Az új épületek esetében ugyanakkor előtérbe került a nagyobb üvegfelületek alkalmazása. Ezeknél nehezen egyeztethető a belső terek két alapkövetelménye: a hőkomfort és az energia-megtakarítás, mivel ezek eredő paraméterei ellenkező irányba mutatnak. E problémák megoldására vonatkozó kutatások az 1970-es években kerültek előtérbe és az utóbbi években ismét a fókuszba.
A komfortterek hőérzeti értékelésére kidolgozott módszer az emberek hőegyensúlyi alapegyenletén alapszik. Fanger professzor [4] és munkatársai ez alapján határozták meg a hőérzet értékelésére leginkább alkalmas PMV-PPD módszert, amelyet szabványok, különböző előírások is tartalmaznak (MSZ CR 1752 [1], MSZ EN 15251 [3], ISO 7730 [5]). Ez az egyetlen módszer, amely komplex módon, hat paramétert figyelembe véve határozza meg a hőkomfortot. Figyelembe veszi az ember tevékenységét és ruházatát, a körülvevő falak sugárzási hőmérsékletét, valamint a levegő hőmérsékletét, páratartalmát és sebességét.
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2016/11-es számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont csak havonta egy alkalommal!).