Áthallás-gátlás légtechnikai elemekkel
Még nem érkezett hozzászólás!
Hurbán Tamás
Áthallás-gátlás légtechnikai elemekkel
Légtechnikai hálózatokban a hangcsillapítás szükségességéről már sok szó esett. Nagy általánosságban elmondható, hogy akusztikai tekintetben a rendszer legtöbb problémát okozó eleme a ventilátor, amelynek természetes működési zaja a légcsatornán keresztül olyan helyekre is eljut, ahol az ott tartózkodó ember számára terhes és zavaró lehet. Mindennek a megelőzésére különféle hangcsillapító elemeket építenek be a légcsatornába – helyesen méretezett és körültekintően kiválasztott hangcsillapítók alkalmazásával, illetve a klasszikus méretezési elvek betartásával a legtöbb esetben meg is oldódik a probléma.
Tekintsünk át most néhány olyan helyzetet, ahol az épület jellegéből adódóan, illetve egyéb sajátosságok okán nincs, vagy esetleg csak korlátozott lehetőség van a hangcsillapító klasszikus beépítésére, mégis szükség van hangcsillapításra!
Mit tehetünk?
Az áthallás jelensége
Az áthallás jelenségének fellépésekor nem a ventilátor légcsatornában messzire eljutó hangja okozza a gondot, hanem az egyes helyiségekben keletkező kellemetlen hang átterjed a szomszédos, vagy akár még távolabbi helyiségbe. A nem kívánt hang terjedését nagymértékben segíthetik a helyiségeket összekötő légtechnikai elemek, például az átszellőzők és a légcsatorna hálózat.
Áthallás-gátlás cső hangcsillapítóval
Amíg a ventilátor zajcsillapítása érdekében alkalmazandó hangcsillapító megfelelő kiválasztásához a ventilátor teljes zajspektrumának oktávsávonkénti ismerete szükséges (63 Hz-től 8 kHz-ig), addig jelen esetben más a megoldandó akusztikai feladat. Az emberi fül számára rendkívül intenzíven jelentkező 250 Hz-es frekvencián lép fel az „áthallás” jelenségéhez sorolható legtöbb zaj, ezért ennek a frekvenciának a megfelelő csillapítása a megoldandó probléma.
A hagyományos cső hangcsillapítók többféle hangcsillapító töltet vastagsággal és többféle hosszban is elérhetők, így könnyen méretezhetők, kiválaszthatók Többnyire azonban a magasabb hangok csillapítására a legalkalmasabbak, így a kérdéses, mélynek mondható 250 Hz-es frekvencián a velük elérhető csillapítási mérték nem mindig bizonyul elegendőnek.