Lapszámok
2011 12. szám
- Dr. habil Kajtár László PhD:
A hőkomfort elemzése télen, irodai környezetben - Dr. Garbai László - Radnai Norbert:
A szekunder fűtési rendszerekben alkalmazott hőleadók hőtechnikai számításai 2. rész - Móczár Gábor:
Frontáttörés az épületgépészeti szakképzésben - Dr. Garbai László - Sánta Róbert:
A hőszivattyús rendszerek elpárologtatójának vizsgálata állandósult állapotban - DI(FH) Stutterecker, Werner:
Lowest-Energy Houses, Zero-Energy Houses, Plus-Energy Houses – Definitions, Challenges, Monitoring Results - Grundfos South East Europe Kft.:
EuP 2013 – Az irányelv hatása a keringető szivattyúkra - Knauf Insulation Kft.:
Knauf Insulation épületgépészeti szigetelések - Hurbán Tamás:
Áthallás-gátlás légtechnikai elemekkel - Erdős Attila:
Odooproject - Kovács István:
Nagykonyhai elszívók
Hozzászólások
A szekunder fűtési rendszerekben alkalmazott hőleadók hőtechnikai számításai 2. rész
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Garbai László - Radnai Norbert
A szekunder fűtési rendszerekben alkalmazott hőleadók hőtechnikai számításai 2. rész
Dr. Garbai László
Prof. emeritusBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék, a Magyar Energetikai Társaság elnöke
Radnai Norbert
okl. gépészmérnökA cikk első részében, amely a lap előző számában jelent meg, rámutattunk a hőleadók termodinamikai számításainak néhány, az eddigiekben nem kellőképpen vizsgált problémájára. Vizsgáltuk a konvekciós és sugárzásos hőleadás megoszlásának arányát a teljes hőleadásban. A cikk most következő második részében a sugárzásos hőleadás átszámításának vizsgálatát mutatjuk be. Új differenciálegyenletet vezettünk le a lokális hőátadási tényezőnek a globális hőátadási tényezőből történő meghatározására és a felületmenti hőmérséklet-eloszlás számítására. Jelen dolgozatunkban röviden összefoglaljuk a gyakorlat számára is hasznos tudnivalókat.
3. Az együttes sugárzásos és konvektív hőleadás számítása
Az előzőek szerint az együttes – sugárzásos és konvektív – hőleadás átszámítása különböző üzemállapotok között a
kifejezés segítségével történhet, ahol k a konvekcióval leadott hő aránya a teljes hőleadásban névleges állapotban. Az átszámítás jóságát – a névleges állapotra meghatározott teljesítmény jósága mellett – a (3.1) képletnek az n és m kitevők értékére mutatkozó érzékenysége jelenti.
Vizsgáljuk meg ezt az érzékenységet!
A konvekcióval leadott hő átszámítása vonatkozásában az n = 1,25÷1,33 kitevő tartományt, míg a sugárzással leadott hő vonatkozásában azm= 1,2÷1,26 kitevő tartományt tekinthetjük relevánsnak.
Nézzük meg, hogy a kitevő tartomány szélső értékeire menynyire érzékeny az átszámítás!
A már többször említett DUNAFERR LUX-uNI E(10) radiátor esetében a Δtk = 60 °C (90/70/20 °C) hőmérsékletparaméterek mellett a (konvekcióval és sugárzással) leadott hőteljesítmény Qn = 470W (gyári adat). Nézzük meg a hőteljesítmény alakulását Δtk = 60 °C, 30 °C, 24 °C és 20 °C értékekre a kitevő tartomány szélső értékeire! Ezt mutatja a következő táblázat:
