Lapszámok
2010 10. szám
- Dr. Kalmár Ferenc PhD:
16. „Épületgépészeti, Gépészeti és Építőipari Szakmai napok” nemzetközi konferencia és kiállítás - Dr. Bánhidi László prof. emeritus - Dr. Barna Edit PhD - Bartal Imre:
Hőkomfort kísérletek Magyarországon - Halász Györgyné dr., PhD, habil. - Barna Zoltán:
Geotermikus energia hőhasznosítása a balneológiában 1. rész - Koczka Péter:
Épületek légtömörségének vizsgálata hőkamerával - Molnár Gábor:
Megrendezték az idei gázkonferenciát a siófoki Hotel Azúr-ban - TOSHIBA AIR-COND:
A TOSHIBA kamionja Budapesten is megáll - Épületgépészeti tervpályázat a „Magyar Épületgépészek Napja 2010” alkalmából
- Csengeri László:
TROX aktív levegő-víz rendszerek - Aranyosi Miklós:
A kaszkádról gyakorlati szemmel - Jeckel János:
Melegvíz előállítás SD szolárrendszerekkel - Hauser György:
Tervezési módszerek és épületgépészeti megoldások energiahatékony épületek kialakításához
Hozzászólások
A kaszkádról gyakorlati szemmel
Még nem érkezett hozzászólás!
Aranyosi Miklós
A kaszkádról gyakorlati szemmel
Aranyosi Miklós
Bosch Termotechnika
A kaszkád fűtési rendszerek nem új keletű találmányok, bár napjainkban a kondenzációs kazánok elterjedésével és a modern szabályozástechnika alkalmazásával jöttek újra divatba. Kaszkád rendszereket hazánkban már a 80-as évektől telepítettek. Ezek a rendszerek hatásfokuk tekintetében jelentősen elmaradnak modernebb társaiktól, szabályozásuk általában már nem működik, vagy üzemen kívül helyezték.
Amikor a „nyugati” gyártók megjelentek Magyarországon, főként állókazános kaszkádokat kínáltak, amelyek a terhelés függvényében léptek be a kaszkádba és tárolóban készítettek melegvizet. Az idő előrehaladtával ezek a rendszerek is elavultak és szükségessé vált a cseréjük. Egy budapesti hatemeletes irodaház példáján mutatom be, hogy egy modern kondenzációs kaszkád rendszer az energia-megtakarítás mellett milyen plusz szolgáltatásokat nyújt a kivitelezőnek és a beruházónak egyaránt.
A kérdéses épület 6. emeletén található kazánházba 3 db kétfokozatú atmoszférikus kazánt építettek be, amelyek használati melegvíz-készítés mellett egy légtechnikai és egy radiátoros kört szolgáltak ki. A kazánház a földszint kivételével az összes emeletet kiszolgálta. A kazánok léptetését kaszkádkapcsolók látták el, amelyek vízhőmérséklet alapján és egy kapcsolási intervallum lejárta után léptették a következő fokozatot, szám szerint összesen hatot.Ahárom kazán összesen három kéményt használt, három darab födémáttöréssel. Az új kazánház a megnövekedett igények kiszolgálása miatt 3 db 100 kW-os kondenzációs kazánt kapott, amelyek egy kaszkád keretre kerültek felszerelésre. A három darab födémáttörést meghagyva három koncentrikus elvezetés épült ki. Lehetőség lett volna csak egy födémáttörés használatára is, közösített égéstermék-elvezető rendszer használatával, de az áttörések beépítése és a tetőszigetelés költségesebb lett volna, mint a kazánonkénti elvezetés. Az új hőközpont új feladatokat is kapott, hiszen a 6. emelet külön szabályozása mellett a földszint beépítése is aktuálissá vált, amiket az új szabályozó elektronika felügyeletére bíztak.