Lapszámok
2010 10. szám
- Dr. Kalmár Ferenc PhD:
16. „Épületgépészeti, Gépészeti és Építőipari Szakmai napok” nemzetközi konferencia és kiállítás - Dr. Bánhidi László prof. emeritus - Dr. Barna Edit PhD - Bartal Imre:
Hőkomfort kísérletek Magyarországon - Halász Györgyné dr., PhD, habil. - Barna Zoltán:
Geotermikus energia hőhasznosítása a balneológiában 1. rész - Koczka Péter:
Épületek légtömörségének vizsgálata hőkamerával - Molnár Gábor:
Megrendezték az idei gázkonferenciát a siófoki Hotel Azúr-ban - TOSHIBA AIR-COND:
A TOSHIBA kamionja Budapesten is megáll - Épületgépészeti tervpályázat a „Magyar Épületgépészek Napja 2010” alkalmából
- Csengeri László:
TROX aktív levegő-víz rendszerek - Aranyosi Miklós:
A kaszkádról gyakorlati szemmel - Jeckel János:
Melegvíz előállítás SD szolárrendszerekkel - Hauser György:
Tervezési módszerek és épületgépészeti megoldások energiahatékony épületek kialakításához
Hozzászólások
Épületek légtömörségének vizsgálata hőkamerával
Még nem érkezett hozzászólás!
Koczka Péter
Épületek légtömörségének vizsgálata hőkamerával
Koczka Péter
Testo Kft.
Mennyire energiatakarékos az épület? Hol veszítünk hőt? Megfelelő a szigetelés? Elsősorban ezekkel a kérdésekkel kerülünk szembe, ha az épületek hőkamerás felméréséről beszélünk. A termográfiás vizsgálattal viszont nem csak az épület energetikai viszonyainak meghatározása lehetséges. Az épületburkolat feltérképezése, és a szivárgások meghatározása mellett Blower-Door teszttel kombinálva az épület légtömörségének vizsgálatára is lehetőség nyílik.
Egy épület kivitelezése során – nem csak a passzívházak esetén – mindig törekedni kell a minél jobb tömörségi érték elérésére. Elsősorban azért, mert a meleg levegő a külső tér felé haladva folyamatosan hűl, és amíg a falszerkezeten és a szigetelőanyagon keresztüláramlik, a benne lévő nedvesség egy része kondenzálódik, ezzel jelentős nedvességet juttatva a szerkezetbe károsítja azt.
Másodsorban: nem megfelelő légtömörség-érték esetén a meleg levegő a réseken keresztül egyszerűen távozik az épületből, tehát energetikai szempontból rontja az épület tulajdonságait. A nem megfelelő légtömörség nem csak az energetikai és a minőségi jellemzőket befolyásolja, hanem az épület levegőáramlási viszonyaira is nagy hatással van. Ahhoz, hogy az épület légtömör legyen, a teljes épületburkolatnak légtömörnek kell lennie, tehát a tervezés és kivitelezés során ügyelni kell a részletekre. Minden szerkezeti elem, réteg találkozásakor, nyílászárók beépítésénél és az elektromos rendszer elemeinél (vezetőcsövek, konnektorok stb.) is biztosítani kell tömítettséget.