Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2010

Dr. Bánhidi László prof. emeritus - Dr. Barna Edit PhD - Bartal Imre

Hőkomfort kísérletek Magyarországon

Dr. Bánhidi László prof. emeritus


Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Dr. Barna Edit PhD

adjunktus
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Bartal Imre

Ph.D. hallgató
BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Az EU 2001/94 számú irányelvének, illetve az MSZ CR 1752 szabványnak megfelelően hazánkban is kötelező az új hőkomfort méretezési módszer alkalmazása.

A gyakorlati alkalmazás során, a méretezés elvégzésekor problémák merülnek fel a helyi diszkomfort tényezők együttes fellépése esetén, ezért a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnikai Tanszékén kísérletsorozatokat folytattunk a

  • hideg fal és meleg padló, illetve a
  • hideg fal és áramló levegő

együttes hőkomfort hatásának tisztázására, mérésére.

A hőkomfort méretezés szabványban rögzített alapjai

A szabványban bemutatott méretezési módszer alapjai a következők:
a) Az ember szubjektív hőkomfortját hat paraméter befolyásolja

  • a levegő hőmérséklete, tl,
  • a határoló felületek közepes sugárzási hőérzete, tKs ,
  • a levegő relatív nedvességtartalma, ϕ,
  • a levegő relatív sebessége, vr ,
  • az emberben fejlődő metabolikus hő, M/FDu,
  • a ruházat szigetelőképessége, Icl.

b) Az emberi testben fejlődő metabolikus hő és a test hőleadása egyensúlyban legyen.

c) Az emberi test hőleadásának figyelembe vehető arányai:

  • hőleadás sugárzással, 42 – 44%,
  • hőleadás konvekcióval, 32 – 35%,
  • párolgással, 21 – 26%.
A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!