Lapszámok
2010 4. szám
- Dr. habil Kajtár László PhD - Szabó János:
Oktatási épület energetikai elemzése, 1. rész - Prof. Allard, Francis:
Improvement of Energy Efficiency in the Building Sector: the European Initiatives – Part 2 - Dr. Magyar Tamás:
Fedett uszodák és fürdők légtechnikai méretezésének néhány aktuális kérdése - Dr. Szekeres József - Szekeres Zoltán:
Számoljon! Régi légtechnikai rendszerét is tudja olcsóbban üzemeltetni! - Gáti Tamás:
A nyomástartás lehetőségei a tisztaterekben - Székely Tamás:
Légkezelő készülékek energiahatékony üzemeltetése - Vinkler Károly:
Zárt tágulási tartályok méretezése, üzembe helyezése II. rész: állandó nyomást tartó berendezések - Testo (Magyarország) Kereskedelmi Kft.:
Energiahatékonyság – Innováció - Gróman Attila:
Fókuszban a Bosch hőszivattyúk - Oktoklima Kft.:
AERMEC ANLI – Inverteres levegős hőszivattyú - Jeckel János:
Frontáttörés a kondenzációs gázkazánok forgalmazásában - Dr. Barna Lajos PhD:
Új elnökséggel, új célokkal a „gázos szakma” szolgálatában
Hozzászólások
Légkezelő készülékek energiahatékony üzemeltetése
Még nem érkezett hozzászólás!
Székely Tamás
Légkezelő készülékek energiahatékony üzemeltetése
Székely Tamás
Global Business Development Manager, okl. gépészmérnökDanfoss Kft.
Modern épületeink ma már elképzelhetetlenek légkezelő berendezések nélkül. Ennek oka, hogy igazán komfortos tereket csak frisslevegő-ellátással lehet biztosítani. Hogy az épület egyes – különböző funkciójú – helyiségei milyen komfortkategóriába esnek, arra eligazodást nyújt az MSZ CR 1752:2000 számú szabvány, a befújt levegő menynyisége és annak pontos értéken tartása alapján is.
Manapság egyre több, (elsősorban iroda-) épületet látunk hirdetni nagy transzparensekkel: ’„A” kategóriájú irodák kiadók’. Bennem gyakran felmerül a kétség, a gépészeti rendszer ismeretében,
vajon tényleg „A” kategóriásak? Az alkalmazott műszaki tartalom sokszor ellentmond annak, hogy ez igaz legyen.
Vegyünk egy egyszerű példát: sokszor olyan ON/OFF fan-coil termosztátot alkalmaznak helyiséghőmérsékletszabályozásra, amelynek kapcsolási különbsége nagyobb, mint ±1,5 °C, és ez máris kizárja az „A” kategória lehetőségét. Légellátás esetén szintén gyakran fennállnak hasonló kizáró tényezők, azonban azok már nem annyira kézenfekvőek.
Ezzel párhuzamosan szintén egyre fontosabb a rendszerek energiahatékonysága. Úgy gondolom, ezt nem kell hosszan bizonygatnom, elegendő, ha az energiahordozók árára gondolunk. Az igazi mérnöki munka e két célkitűzés (komfort és energiahatékonyság) egyidejű megvalósítása. Ehhez már csak a beruházási költséget kell megfelelően illeszteni (a lehető legalacsonyabban tartani).
Nem tűnik egyszerű feladatnak! De lehetséges!