Lapszámok
2010 4. szám
- Dr. habil Kajtár László PhD - Szabó János:
Oktatási épület energetikai elemzése, 1. rész - Prof. Allard, Francis:
Improvement of Energy Efficiency in the Building Sector: the European Initiatives – Part 2 - Dr. Magyar Tamás:
Fedett uszodák és fürdők légtechnikai méretezésének néhány aktuális kérdése - Dr. Szekeres József - Szekeres Zoltán:
Számoljon! Régi légtechnikai rendszerét is tudja olcsóbban üzemeltetni! - Gáti Tamás:
A nyomástartás lehetőségei a tisztaterekben - Székely Tamás:
Légkezelő készülékek energiahatékony üzemeltetése - Vinkler Károly:
Zárt tágulási tartályok méretezése, üzembe helyezése II. rész: állandó nyomást tartó berendezések - Testo (Magyarország) Kereskedelmi Kft.:
Energiahatékonyság – Innováció - Gróman Attila:
Fókuszban a Bosch hőszivattyúk - Oktoklima Kft.:
AERMEC ANLI – Inverteres levegős hőszivattyú - Jeckel János:
Frontáttörés a kondenzációs gázkazánok forgalmazásában - Dr. Barna Lajos PhD:
Új elnökséggel, új célokkal a „gázos szakma” szolgálatában
Hozzászólások
Oktatási épület energetikai elemzése, 1. rész
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. habil Kajtár László PhD - Szabó János
Oktatási épület energetikai elemzése, 1. rész
Dr. habil Kajtár László PhD
egyetemi docensBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Szabó János
okl. gépészmérnök, PhD hallgató, tudományos segédmunkatársBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
Az épületek energetikai tanúsítására vonatkozóan EU irányelv rendelkezik, ezzel összhangban hazánkban 2006-ban minisztériumi rendelet jelent meg. Az új épületek tervezése során 2006. szeptember 1-től el kell készíteni az épület energetikai értékelését. Az üzemelő épületek esetében az energiafelhasználás a fogyasztási adatok és elméleti számítások alapján határozható meg. Fontos adat a fajlagos hőveszteség-tényező, összesített energetikai jellemző és a primerenergia-hordozóra átszámított éves energiafelhasználás. Az épület energetikai elemzése során a fűtés, a szellőzés, a klimatizálás és a világítás energiafelhasználását kell figyelembe venni, illetve a technológiai energiafelhasználókat (pl. nagykonyha).
Az éves periódusidőknek megfelelően változik a külső légállapot, ezt követi a fűtés, hűtés és világítás energiafelhasználása. A fűtés – az időben változó fűtési teljesítményből adódó éves energiafelhasználás – a hőfokhíd segítségével jól számítható.
A klimatizálás esetében bonyolultabb a helyzet, mivel jelentősen eltér egy frisslevegős, egy visszakeveréses vagy egy hővisszanyerővel üzemelő rendszer energiafelhasználása. Ehhez az Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszéken valószínűség-elméleti alapokon nyugvó fizikai és matematikai modellt dolgoztunk ki.
Az energetikai elemzés elméleti alapjait és konkrét alkalmazását a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem „D” épületén keresztül mutatjuk be, amelyet az elmúlt években részlegesen felújítottak. A nyílászárók cseréje az épület alacsonyabb hőszükségletét eredményezte. Továbbra is probléma nyáron, elsősorban a déli oldalon, a napsugárzásból származó nagy hőterhelés. Méréseket végeztünk a belső hőmérséklet meghatározására, valamint elemeztük az épület éves energiafelhasználását. Értékeltük a különböző külső árnyékoló szerkezetek hatását az épület éves energiafelhasználására és a méretezési hűtőteljesítményre.