Lapszámok
2019 3. szám
- L. Szabó Gábor:
Egy irodahelyiség hőterhelésének meghatározása az MSZ-04-140-4:1978, az MSZ EN ISO 13790:2008 és az MSZ EN ISO 52016-1:2017 szerint - Horkai András - Khaut Nikolett - Nagy Zsófia:
A Zuglói lakótelep felújítási energiapotenciál becslése - Dr. Barna Lajos PhD:
Az Épületgépészeti Tagozat elnökségének célkitűzései - Vasvári Éva:
Fatüzelés és levegőtisztaság - Testo (Magyarország) Kereskedelmi Kft.:
Szellőztető és légkondicionáló rendszerek beállítása, karbantartása és szervizelése az új testo 400 klíma- és légtechnikai mérőműszerrel - Dr. Szilágyi Zsombor:
A konvektor csere program - ENGIE Magyarország Kft.:
20 év: múlt, jelen és jövő – Megújulva az energiahatékonyság szolgálatában - Zuna László:
Napelemes rendszerek termográfiája - Magyar Energiahatékonysági Intézet:
2017-ben immár harmadik éve nőtt az EU energiafogyasztása - Sircz János:
Az Épületgépészeti Múzeum kincseiből – U-csöves, ferdecsöves és görbecsöves manométer - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Detre Szabolcs
Hozzászólások
Egy irodahelyiség hőterhelésének meghatározása az MSZ-04-140-4:1978, az MSZ EN ISO 13790:2008 és az MSZ EN ISO 52016-1:2017 szerint
Még nem érkezett hozzászólás!
L. Szabó Gábor
Egy irodahelyiség hőterhelésének meghatározása az MSZ-04-140-4:1978, az MSZ EN ISO 13790:2008 és az MSZ EN ISO 52016-1:2017 szerint
L. Szabó Gábor
egyetemi tanársegéd, okleveles létesítménymérnökDebreceni Egyetem, Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék
Absztrakt
A hűtési igények növekedése miatt szükségessé válik a nyári hőterhelés igények minél pontosabb meghatározása. Ennek meghatározására többféle számítási módszert is kidolgoztak az évek során, de a magyarországi szabványosításban három számítási eljárás nyert teret. Ezek közül jelenleg a 6 éve visszavont MSZ-04-140-4:1978 számít a legelterjedtebbnek, de ismert a szintén visszavont MSZ EN ISO 13790:2008 és az érvényes MSZ EN ISO 52016-1:2017 is. Jelen cikk a három szabványban leírt számítási módszert hasonlítja össze egy nagyterű irodahelyiség hőterhelésének meghatározásán keresztül.
Kulcsszavak: hőterhelés számítás, irodahelyiség, hűtés
Bevezetés
A hűtési energiafogyasztás részaránya növekszik az épületek energiafogyasztásában. Emiatt egyre fontosabbá válik az épületek nyári hőterhelésének pontosabb meghatározása. Ezt mutatja az is, hogy míg az MSZ-04-140-4:1978 kiadásától 34 évig (2012-ig) volt érvényben, addig a helyette hozott szabvány (MSZ EN ISO 13790:2008) csupán 5 évig (2017-ig). Jelenleg a hőterhelés számítást az MSZ EN ISO 52016-1: 2017 szerint kell(ene) elvégezni. A cikkben egy irodaépület mintahelyiségén keresztül bemutatom, hogy a három említett szabvány számítási módszerével meghatározott hőterhelés értékek között mekkora a különbség.
„Hűtési hőterhelés alatt azt a hőteljesítményt értjük, amelyet egy helyiségből a legmelegebb nyári időszakban el kell vonni a kívánt belső légállapot fenntartása érdekében. A hűtési hőterhelés tehát időben változó hűtési teljesítményigény, amely nyáron a kívánt belső hőmérséklet mellett ellensúlyozza a helyiségbe időegység alatt behatoló és az ugyanakkor bent keletkező hőmennyiséget.” (MSZ-04-140-4:1978) [1-2]
A helyiség hőterhelésén („Qny”) a cikk vonatkozásában a legnagyobb előforduló órai, átlag hőterhelés értéket fogom érteni az adott számítási módszerrel, mivel a mérnöki gyakorlatban ez alapján választjuk ki a helyiséghűtő eszközöket. Az ehhez tartozó időpont a „Tmax”.
A megfelelő hűtési rendszer kiválasztásához a hőterhelést a lehető legpontosabban kell meghatározni. Az ISO 13790 szabvány és az ISO 52016 szabvány nemzetközileg elfogadott számítási algoritmust ad meg a hőterhelés meghatározásához [3-4]. Mindkét algoritmus használatakor figyelembe kell venni a számítások során a hely specifikus meteorológiai adatokat, továbbá az épület kialakítását, a téralakokat, a felhasznált építőanyagokat és egy adott régióra vagy országra előírt energiahatékonysági követelményeket. A cikkben a hőterhelés vizsgálatokat a Debrecenben regisztrált napsugárzás és hőmérséklet adatok figyelembevételével végeztem. [5]
A cikk teljes terjedelmében lapunk 2019/3-as számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (előfizetőknek korlátlanul, regisztráltaknak viszont havonta csak egy alkalommal!).