Korszerű melegvíz előállítás HAJDU hőszivattyús forróvíztárolóval
Még nem érkezett hozzászólás!
Helmeczi Árpád
Korszerű melegvíz előállítás HAJDU hőszivattyús forróvíztárolóval
Napjainkban egyre gyakrabban kerül előtérbe a kérdés, hogy hogyan tudjuk családi házunk, lakásunk rezsiköltségét még jobban csökkenteni. Ha már megtörtént a nyílászárók cseréje, a külső fal hőszigetelése, felmerül a kérdés, hogy milyen lehetőség van a további korszerűsítésre, ami viszonylag alacsony költséggel megoldható.
A magyarországi lakások, családi házak túlnyomó része a használati melegvizet vagy villamos áramból, vagy pedig földgázból állítja elő. Ezek kiváltására olcsó alternatíva lehet a hőszivattyús bojler beépítése. Ez történhet a jelenlegi rendszer kombinációjával, vagy teljes cseréjével is.
A feladat megoldására létezik magyar gyártmányú készülék, amelyet a HAJDU Hajdúsági Ipari Zrt. gyárt és Magyarországon is kapható.
A HAJDU hőszivattyús forróvíztároló család HB300 alap-, HB300C alsó csőkígyós- és HB300C1 felső csőkígyós típusa 2015-ben elnyerte a rangos Magyar Termék Nagydíjat.
A készülék működési elve
A hőszivattyú a lakás elhasznált levegőjét felhasználva melegíti fel a tárolóban lévő vizet 60 °C-ra. Amennyiben a hőszivattyúból kifúvott levegőt nem vezetjük a helyiségen kívülre, úgy ez a hőelvonás hűti a helyiséget. Ha a készülékből kiáramló levegőt kivezetjük, akkor a helyiség vagy lakás szellőzését szolgálja. A készülék a ház szellőztető rendszeréhez is csatlakoztatható. Mivel nedvességet nyer ki az elhasznált levegőből, így a helyiség levegőjét szárítja.
Összefoglalva az előbbieket: a használati melegvíz előállítása mellett ugyanaz a készülék további előnyökkel is szolgálhat, úgymint szellőztetés, légkondicionálás és páramentesítés!
Villamos fűtőtest segítségével a használati víz 60 °C-ra felmelegíthető, tehát ez azt is jelenti, hogy önmagában egy hőszivattyús bojler képes ugyanazt a kimeneti hőmérsékletet előállítani bármilyen időjárási viszonyok mellett, mint bármelyik hagyományos villanybojler, vagy gázüzemű vízmelegítő. Itt érdemes megemlíteni a rendszer előnyeit és hátrányait is.
Amit nagyon fontos tudni és mérlegelni egy ilyen hőszivattyús rendszer beépítésekor, hogy milyen hőmérsékletingadozás van a helységben, illetve a betápláláshoz használt levegő hőmérséklete milyen tartományban ingadozik.
Általánosságban jellemző a hőszivattyús rendszerekre, hogy a téli hónapokban, ha a betápláláshoz használt meleg levegő hőmérséklete csökken, akkor a rendszer hatásfoka is ezzel párhuzamosan csökken. Egy ilyen készülék működési tartománya rendszerint –7 °C és +43 °C között mozog. Természetesen ez azt is jelenti, hogy a készülék +43 °C-on sokkal jobb hatásfokkal (COP-vel) üzemel, míg a tartomány alsó részén már esetenként szükséges, hogy a kiegészítő fűtés is besegítsen a melegvíz előállításánál. Ez a rásegítés azonban még mindig azt jelenti, hogy egy ilyen készülék optimális esetben harmadannyi energia felhasználásával képes üzemelni, mint egy villanybojler. Ez 25 °C hőmérséklet esetén 3,5 COP értéket jelent.
Itt érdemes kitérni emiatt a kombinálhatóságra is. Mivel a hőszivattyú rásegítő villamos fűtése már önmagában képes kb. 100-120 litert felfűteni, ezért a villany- vagy gázbojlerekkel történő kombinálás értelmetlen. A készülék kialakítása azonban olyan, hogy a HMV tartály belsejében további csőkígyó helyezkedik el, ami lehetőséget ad napkollektorral való kombinálásra, vagy akár a vegyes tüzelésű kazán fűtési rendszerével történő összekapcsolásra, és ezzel a fűtésre szánt hőt melegvíz készítésre is használhatjuk.
A következő oldalon bemutatott rendszervázlaton napkollektorral való összeépítésre látható példa.
A beépített csőkígyó lehetőséget ad hő kivételére is, így a készülék passzív házak fűtésére is felhasználható, és elegendő a hőszivattyú által termelt hő.
További részletek lapunk 2016/6-os számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).