Lapszámok

Az épületgépészet, mint alkalmazott tudományterület mindig is igényelte a folyamatos kutatást-fejlesztést. Egyetemi körökben tartja magát a mondás: elmélet nélkül nincs gyakorlat és fordítva: a folyamatos és eredményes kutatáshoz elengedhetetlen a szakma gyakorlati igényeinek figyelembe vétele.

Az elmélet és a gyakorlat összekapcsolására is szolgáló Légtechnikai Laboratórium jelenlegi helyén 1977. óta működik. Felújítására 1994-ben került sor, amikor jelentős anyagi ráfordítással és terület hozzácsatolással kibővült. Az új légtechnikai laboratórium terveit az akkori laborvezető, dr. Magyar Tamás dolgozta ki, aki a külföldi egyetemeken (Németország, Egyesült Államok, Kanada) szerzett tapasztalatait építette be a rekonstrukciós tervekbe. A Tanszék mind anyagi eszközeivel, mind munkájával jelentősen hozzájárult a több, mint 71 millió Ft értékű beruházáshoz (1994-es árszinten számolva). Ebben a munkában jelentős segítséget nyújtottak a hazai és külföldi vállalkozások.

A labor alapvetően három fő profillal rendelkezik.
1) Oktatás alap- és mesterszakos épületgépész és
    energetikus hallgatók számára. Ennek során
    elsősorban az előadásokon tanult elméleti
    ismeretek gyakorlati szempontú elmélyítésére
    kerül sor.
2) Kutatás, amelynek résztvevői a Tanszék főállású
    oktatói, doktoranduszai, demonstrátorai, valamint
    szakdolgozó, diplomatervező és TDK-zó hallgatók.
    A témaválasztás történhet az oktató ajánlása
    szerint, de természetesen egyedi vizsgálati
    lehetőségek is vannak – adott feltételek mellett.
3) Ipari megbízásos feladatok teljesítése, melynek
    során ipari problémák megoldása történik méréses
    módszerrel laboratóriumi, vagy félüzemi körülmények
    között – pl. adott befúvószerkezet által létrehozott
    áramkép vizsgálata.

A Légtechnikai laboratóriumban az elmúlt években többen végeztek tudományos kutatómunkát szervezett doktori képzés keretében, legutóbb pedig dr. Goda Róbert védte meg sikeresen doktori disszertációját érintőleges légvezetési rendszer vizsgálatából. Ez utóbbi munka eredményei messze túlmutatnak a hazai tudományos élet határain, mivel egyik elfogadott tézise egy nemzetközi szabvány (CEN CR 1752) pontosítására tesz javaslatot.

A tudományos kutatómunka végzése mellett a labor lehetőséget biztosít az ipari és külföldi kapcsolatok ápolására is. Az utóbbi két és fél évben 4 hallgató folytatott PhD tanulmányokat az ÉPGET tanszéken a Pozsonyi Műszaki Egyetemről. A négy főből ketten jelenleg is itt tartózkodnak ösztöndíjjal, míg egy szlovák hallgató a Légtechnikai laboratóriumban végezte el a fokozat megszerzéséhez szükséges kisminta méréseket (uszoda párolgási jellemzőinek a vizsgálata). Emellett nyaranta több külföldi hallgató (jellemzően Brazíliából érkezve) teljesít szakmai gyakorlatot a laborban, külföldi részképzés keretében.

Az ipari kapcsolatok az utóbbi időben sikeres szakértői munkákat eredményeztek, melynek során akusztikai, áramlástechnikai, légsugár méréseket és numerikus szimulációkat végeztünk különböző, új gyártmányú légtechnikai berendezéseken. Részt vettünk egy Hungarotherm díjas (2015) Rosenberg tetőlégkezelő berendezés fejlesztésében (mérés + numerikus szimuláció) is. A hazai cégekkel való együttműködés eredményeként a laborban több olyan mérőállás, illetve berendezés található, amelyek részben a cégek felajánlásából, részben egyetemi forrásból származnak.

A laboratóriumban nyolc állandó kutatói és hallgatói mérőállás, valamint 3 db EN szabványnak megfelelő kalibrációs pad található. A mérőberendezéseket különböző szintű és kiépítettségű számítógép szolgálja ki. A laboratórium alapvetően légtechnikai profillal született meg, de rendelkezik néhány hőfizikai paraméter mérésére alkalmas mérőállással is. 

A Légtechnikai laboratóriumban jelenleg két kutatómunka folyik egymással párhuzamosan. Az egyik a Both Balázs (III. éves doktorandusz) által gondozott téma, amely a hígításos (keveredéses) légvezetési rendszerek méréses vizsgálatával foglalkozik. Célja annak kutatása, hogy az alacsony belmagasságú helyiségek légátöblítettségére milyen hatással van a levegő bevezetése és annak körülményei. A másik tudományos témán Czétány László (II. éves doktorandusz) dolgozik és a légcsatorna keresztmetszet optimalizációját vizsgálja, mérési sorozatok tükrében.

Mindezek előtérbe helyezésével az alábbiakban bemutatjuk a Légtechnikai laboratóriumban lévő mérőállásokat és kutatási lehetőségeket.

Légvezetési rendszerek vizsgálatára alkalmas modellszoba

A légvezetési rendszerek megfelelő kialakítása egy helyiségben kulcsfontosságú a megfelelő komfortérzet biztosításához. A megfelelő kialakítás kifejezés magában foglalja a befúvók geometriáját, elhelyezését, valamint a befújt levegő termikus és kinetikus jellemzőit (pl. hőmérséklet, sebesség). Ezek a fizikai jellemzők meghatározzák a szellőző légsugarak viselkedését, és ezáltal a helyiségben kialakult szellőzési sémát, ennek révén pedig a komfortérzetünket. A témával foglalkozó, korábbi szakirodalomban a befúvást és a helyiségben kialakuló szellőzési jellemzőket többnyire elkülönítve vizsgálták. Mivel azonban a fentebb leírt befúvási jellemzők jelentős hatással vannak a helyiség átszellőztetésére, így érdemes ezek kapcsolatát vizsgálni. A jelenlegi kutatások a légvezetési rendszer vizsgáló modellszobában elsősorban ebben az irányban folynak.

A modellszoba egy kisméretű irodahelyiség valós méretű, ún. full-scale modellje, amely irodahelyiség az MSZ CR 1752 ajánlás szerinti „cellular office”, vagyis a jellemzően 1, maximum 2 fős szoba.

1. ábra. Irodahelyiség modellszoba a sebesség és hőmérséklet mérésére alkalmas szondákkal

További részletek lapunk 2016/4-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).