Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2016

Dr. Barna Lajos PhD

Látogatás a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékén

Dr. Barna Lajos PhD

főszerkesztő
Magyar Épületgépészet

A február 29-én, a Macskásy professzor születésnapján tartott ünnepi ülést követően dr. Kajtár László tanszékvezető meghívására a szaksajtó képviselői meglátogatták a BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékét, ahol tájékoztatást kaptak a Tanszék életéről, oktatási és kutatási tevékenységről (lásd bevezető cikkünket a 2016/3. szám 36. és 44. oldalán).

A látogatás alkalmával dr. Kajtár László megmutatta a szobája falán elhelyezett Macskásy portrét, amelyet az ünnepi ülésen vett át. A beszélgetést megkezdve emlékeztetett rá, hogy a Macskásy professzor alapította Épületgépészeti Tanszéket 2007-ben vonták össze a Kar Gépészeti Eljárástechnika Tanszékével, mivel akkor egyik tanszék sem felelt meg a „10–5 –1” egyetemi szabálynak, amely szerint egy tanszéken legalább 10 főállású oktatónak kell dolgoznia, akik közül legalább 5-nek minimum PhD fokozattal kell rendelkeznie, továbbá legalább 1 főállású egyetemi tanárnak kell lennie a tanszéken.

Ez az összevonás akkor az épületgépész oktatókat nagy feladat elé állította és a szakmát is érzékenyen érintette. Szerencsére sikerült kialakítani a Tanszéken a két önállóan dolgozó szakmai csoportot, amelyek nagy oktatási területet visznek és a Tanszék részvételének százalékos aránya a Kar oktatási tevékenységében a 2011/12 tanévtől kezdve folyamatosan nő, mára elérte a közel 8,5 százalékot.

A Macskásy portré a tanszékvezetői szoba falán

 

A másik lényeges változás a bolognai folyamathoz igazodó felsőoktatási rendszerre való átállás volt, amely ismert módon alap-, mester- és doktori képzésen alapul.

Dr. Kajtár László kifejezte azt a véleményét, hogy ezzel a változással az egyetemi épületgépészeti oktatás jól járt. Ma a Tanszék az alap (BSc) képzésben kétféle képzést gondoz: a gépészmérnöki alapszakon a hagyományos épületgépész, az energetikai mérnöki alapszakon pedig az épületenergetika specializációt. A Tanszék emellett gazdája még két további BSc szakiránynak, ezek: gépészmérnöki alapszak  folyamattechnika specializáció, valamint az energetikai mérnöki alapszak vegyipari energetika specializáció.

A gépészmérnöki alapszakhoz tartozó épületgépészet specializáció az egyik legnépszerűbb szakirány, évfolyamonként mintegy 40 – 60 hallgatóval. Az energetikai mérnöki alapszak épületenergetika specializációján évfolyamonként 12 – 18 hallgató végez, ebben a félévben az évfolyam létszáma 25 fő. Ki kell emelni, hogy az energetikai mérnöki alapszakon a Tanszék a szak összes hallgatójának oktatja az Épületenergetika és Környezetvédelmi eljárások és berendezések alaptárgyakat.

A mesterképzésben (MSc) a Tanszék a gazdája az Épületgépészeti és eljárástechnikai gépészmérnöki mesterszak Komfort épületgépészet specializációjának, amely a 2009/2010-es tanévben indult és a 2011/2012-es tanévtől kezdve őszi és tavaszi belépés is lehetséges. A hallgatói létszám a komfort épületgépészet specializáción: 2012: 52 fő, 2013 51 fő, 2014: 37 fő, 2015: 26 fő, míg 2016 tavaszi félévében 32 újonnan felvett hallgató vesz részt a képzésben (és még hátravan a szeptemberi belépés).

Dr. Kajtár László kiemelte: a korábbi egy épületgépész képzési forma helyett ma három van. Míg a korábbi ötéves képzésben a 8., 9. és a diplomaterv készítés miatt rövid 10. félévben folyt épületgépész tárgyak oktatása, heti 34-35 órában, ma az alapképzésben (BSc) 37 ún. kontakt (órarendi) órában, az MSc képzésben 35 órában, tehát összesen 72 órarendi órában tanulnak a hallgatók épületgépészeti ismerteket. Az épületgépészeti oktatás tartalmát tekintve lényegesen bővült, teljesen új területek alakultak ki: az energetikai, a komfort, valamint a gyakorló szakemberek javaslatára az épületüzemeltetési, a kivitelezési és az irányítástechnikával kapcsolatos témakörök és természetesen a megváltozott elvárásokhoz igazodva nagyobb súlyt kapott a megújuló energiák, energiaforrások alkalmazása.

A fenti szakirányok oktatása mellett meg kell említeni, hogy a tanszéki oktatók kiveszik a részüket a legtehetségesebb hallgatók tudományos munkájának irányításában: a tudományos diákköri munka sikerét mutatja, hogy a Tanszék 2011-től kezdve minden évben két önálló tudományos diákköri (TDK) szekciót is indítani tudott. Az elmúlt években hallgatóink az Országos TDK Konferencián egy első díjat, és több OTDK 2. illetve 3. helyezést értek el.

Dr. Kajtár László az oktatási tevékenység bemutatásakor kiemelte az ipari kapcsolatok fontosságát. Az ipar részvétele a Tanszék oktatási tevékenységében a következő formákban valósul meg: együttműködési megállapodás, kihelyezett laboratóriumi gyakorlatok és üzemlátogatások, szakmai gyakorlatok, szakdolgozat- és diplomamunka-készítés iparvállalatoknál és tervező intézeteknél, valamint vendégelőadók meghívása. Egyes tárgyak keretében visszatérően kerülnek sorra üzemlátogatások, vagy üzemben megtartott gyakorlatok, helyszíni mérések.

Az alapképzésben részt vevő épületgépész és épületenergetikus hallgatók 6 hetes nyári szakmai gyakorlatukból 5 hetet valamilyen ipari partnernél töltenek gyakornoki munkakörben, a 6. hétre a Tanszék közműlátogatásokat szervez.

A BSc szakdolgozat-készítés és az MSc diplomatervezés jellemzően ipari partnerek közreműködésével zajlik: a hallgatók kb. 90%-a esetében a külső konzulens ipari szakember (a fennmaradó kb. 10% esetében pedig egyetemi oktató vagy kutató; esetleg csak a témavezető irányításával dolgozik a hallgató). Évente kb. 60 – 70 szakdolgozat és 30 – 40 diplomaterv téma kiírására kerül sor. E szakdolgozatok és diplomatervek bírálói jellemzően szintén az iparban tevékenykedő kollégák. Az ipari szakemberek részt vesznek a záróvizsgák lebonyolításában is. Alkalmanként 2-4 személy, évente kb. 30 – 40 fő meghívására kerül sor. Több tárgy keretében is rendszeres a külső előadók meghívása egy-egy előadás megtartására.

Az oktatási és kutatási munka egyik alapját a laboratóriumok jelentik. Dr. Kajtár László kiemelte, hogy sikeresen végbement a korábban a T épületben lévő épületgépész laborok D. épületbe való – jelentős felújítással egybekötött – költöztetése. A T. épület alagsorában lévő hidraulikai és a földszintjén lévő gáztechnikai laborok a D. épület üzemcsarnokába költöztek (podesztbővítés mellett), a fűtéstechnikai és a hőérzeti, belső levegőminőség vizsgáló laboratóriumok – kiszolgáló helyiségeikkel – pedig a D. épület földszintjének Duna felé eső oldalára.

A DCs üzemcsarnok tanszéki területén a félüzemi laboratórium („Stokes labor”) nagymértékű felújítása befejeződött. Ezt a Grundfos cég jelentős összeggel és berendezésekkel is támogatta, de rajta kívül még számos szakcég nyújtott jelentős támogatást és adott berendezéseket.

A fűtéstechnikai és hőérzeti, belső levegőminőség vizsgáló laboratóriumok, valamint kiszolgáló helyiségeik egyesítésével jött létre az új, korszerű, alapjaiban megújult komfort- és klímatechnikai laboratórium („Macskásy labor”), amelynek létesítését, felszerelését 23 cég támogatta, az épületgépész szakma összefogásának szép példájaként.

 

További részletek lapunk 2016/4-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!