Lapszámok

Bevezetés

Az elmúlt időszakban az építőipari fejlődés következtében, a felújított és újonnan épített lakótereknél alkalmazott magas minőségű, tökéletes légzárást és alacsony energiafelhasználást biztosító termékek sok esetben az épület szellőzetlenségét idézték elő. A nem megfelelő belső klímájú otthonok szoros összefüggést mutatnak a fáradékonyság és a legyengült immunrendszer között. A szellőzetlenség eredményei Európa szinten arra hívják fel a figyelmet, hogy az építőiparnak és a politikai döntéshozóknak, szabványalkotóknak a jövőben együtt kell dolgozniuk, hogy biztosíthassák az emberek fenntartható életterét, és elkerülhetőek legyenek az egészségügyi problémák.

Rendszerszintű gondolkodás

Az energiatudatosság a fenntartható fejlődés alappillérévé vált nemcsak új építés, hanem a meglévő épületek felújítása alkalmával is. A folyamatosan szigorodó energetikai előírások, előremutató irányelvek egyértelműen meghatározzák az épületekre érvényes követelményeket, amellyel az épület ténylegesen energiahatékonnyá tehető. Ennek alapján teljesen egyértelmű, hogy egy alacsony energiaigényű épülethez jó hőszigetelő képességű falszerkezetek, fokozott légzárású nyílászárók és optimálisan működő gépészeti rendszerek szükségesek.

Életünk 80–90%-át zárt térben töltjük, ezért nem mindegy, hogy a zárt tér milyen belső levegőminőséggel rendelkezik. Az energetikai követelmények betartása mellett kiemelten fontos jelentőségű a belső terek klímája, mert az egészségre gyakorolt hatása jelentős.

Az EU energiaunió stratégiája az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett az energiabiztonság fokozására is nagy hangsúlyt fektet. Az Unió több kutatást is végzett a közelmúltban, ahol a meglévő épületek fizikájával, fenntarthatóságával foglalkoztak¹. Az eredmények megmutatták, hogy jelenleg 80 millió európai él nyirkos és energetikailag nagyon kedvezőtlen épületben, amely egyértelműen megteremti a penész megjelenésének lehetőségét. Ha penész van jelen az épületben, akkor az asztma kiváltó oka is lehet. A szellőzetlen lakásokban élőknél a betegségek előfordulásának aránya is megkétszereződik.

A fentiek ismeretében, az egészség érdekében módosítani kell a csak az energiamegtakarítást célul kitűző projekteken annyiban, hogy az épületfizikai beavatkozások mellett figyelembe vesszük a belső környezetet, a friss levegő igény szempontjából.

Nyilván a felhasználni kívánt hőenergia minimalizálását fokozott légzárású külső nyílászárókkal, hatékony külső homlokzati hőszigeteléssel tudjuk elsősorban elérni. Az épületszerkezeti korszerűsítésekkel illetve beépítésekkel párhuzamosan a gépészeti rendszerek hatékony alkalmazását is meg kell vizsgálni, hogy a komplex rendszerek alkalmazása következtében a felhasznált fűtési és villamos energia a lehető legkevesebb legyen. 

Azáltal, hogy az épületeket különböző szigetelési rendszerekkel és nagy légtömörségű ablakokkal látjuk el, a helyiségek belső levegőminősége megfelelően megtervezett és kialakított szellőzőrendszer nélkül nem lesz megfelelő.

Míg egy korábban szigeteletlen épülethatároló elemekkel rendelkező épület esetében a levegő szinte akadálytalanul áramolhatott át, megfelelő filtrációt biztosítva a lakótérnek, manapság a fokozott légzárás következtében a levegő nem jut be a térbe, ami a bent tartózkodókra kellemetlen hatást gyakorol.

Egy korszerűen kialakított vagy átalakított épület esetén a helyiségekben az optimális levegőminőség biztosítása elengedhetetlen feltétel, ugyanakkor az ablaknyitásos szellőztetés által bekövetkezett felesleges hőveszteség kiküszöbölése is fontos szempont. Az egészséges lakókörnyezet és a megfelelő komfortérzet fenntartásához mindenképpen indokolt szabályozott működésű szellőzési rendszer kialakítása vagy a meglévő rendszerek korszerűsítése. 

Otthonunk belső tereinek levegőminősége

Akár folyékony, akár vízgőz formájában a nedvesség az egyik elsődleges problémaforrás az építőiparban. Már kis mennyiségben is elegendő ahhoz, hogy közvetlenül vagy közvetve hatással legyen az épületben tartózkodók egészségére, és az épület szerkezeti elemeire. Légzőszerveink 40 – 60%-os páratartalom mellett működnek megfelelően, az ennél nagyobb páratartalom káros a bent tartózkodókra és az épületre egyaránt. Így a megfelelő páramentesítéssel nemcsak az épületeinket, de saját egészségünket is megóvjuk. Megfelelő szellőzés hiányában a jól szigetelt új épületek, vagy utólag szigetelt régi épületek esetén a hőszigetelés és a nyílászárók fokozott légzárása együttesen okozhat komoly páragondokat, ami a leghidegebb felületeken víz kondenzációját, a párazáró rétegnél nedvesedést, a fal hőszigetelő képességének leépülését okozhatja.

A nedvesség nagy része hétköznapi emberi tevékenységek – lélegzés, felületi kipárologtatás, mosás, ruhaszárítás, főzés, zuhanyozás – következtében szabadul fel. Ezen kívül jelentős a szobanövényeink hozzájárulása a belső páratartalom növekedéséhez. Közismert, hogy minden emberi tevékenység több-kevesebb mennyiségű páratermeléssel jár.

Néhány jellemző adat:
• Pihenő személy:
    40 g/h  – azaz 320 g éjszakánként és személyenként
• Zuhanyozás:
    2000 g/h – azaz 300 g zuhanyozáskor
• Ruhaszárítás:
    2000 g/gép – azaz 200 g naponta és személyenként
• Főzés:
    1000-2000 g/főzés – azaz 3000 g naponta
                                          (Aereco mérési adatok)

A fenti adatokból is látható, hogy egy 3-4 tagú család átlagos napi páratermelése, illetve víz felszabadulása elérheti a 10 – 15 kg-ot, amit tudatosan tervezett, és a lakás minden helyiségére kiterjedő légcserével el kell távolítani, ellenkező esetben megkezdődnek a káros folyamatok.

Fentiek mellett meg kell említeni, hogy a lakások páraterhelése a lakásban lakók számának és a légtérfogatnak a függvényében, illetve az életvitel szerint (lakásokban gondozott zöld növényzet, akváriumok, terráriumok, szobákban száradó ruha stb.) erősen változó, tehát egy-egy lakás páraterhelése a közölt átlagértékeknél lényegesen nagyobb is lehet, akár többszörösére is változhat.

Amennyiben ez a folyamat egy falsarokban történik és több napig fennáll, a kondenzáció következtében penészesedési folyamat veszi kezdetét. A penészesedés az esztétikai problémákon túl komoly egészségügyi veszélyeket is hordoz magában. A légzőszervek rendellenességeivel több mint 80 penészgombafajt hoztak összefüggésbe. A penész szaporodását biztosító, szabad szemmel láthatatlan spórák milliószámra kerülhetnek a helyiség légterébe. Ezek belélegezve izgatják az orr nyálkahártyáját, a szem kötőhártyáját, felső légúti panaszokat válthatnak ki, bőrgyulladást kelthetnek. 

Kutatások igazolták, hogy hatásukra súlyosbodhatnak az asztmás tünetek is. A penészgomba és spórái allergéneket tartalmaznak, ami jó néhány emberben a penészgombával szembeni érzékenység révén allergiás reakciókat válthat ki, úgymint az asztmát, vagy allergiás tüneteket, amelyben az orr nyálkahártya gyulladttá válik és megduzzad.

Lakótereinkben sokféle veszélyes szennyezőanyag az előírtnál nagyobb koncentrációban van jelen, különösen akkor, ha a szellőzés nem működik kielégítően. Ezek az anyagok többek között a festékek, tapétaragasztók, ablaktisztítók, laminált padlóbevonatok, tisztítószerek, illatosítók, parfümök, radon, poratka, szaganyagok, szálló por, szén-monoxid, szén-dioxid. 

A hatékony, érzékelők által vezérelt szellőzési rendszer kialakításával és üzemeltetésével a szennyezőanyagokat kiszoríthatjuk a lakóterekből és megfelelő életteret biztosíthatunk.

¹ http://ec.europa.eu/health/opinions/en/indoor-air-pollution/
http://www.telegraph.co.uk/news/health/news/12166395/
Secret -air-pollutants-in-our-homes-claim-thousands-of-lives.html

További részletek lapunk 2016/4-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).