Lapszámok

A szerző az e cikkben bemutatott tervével elnyerte az Év Tervezője címet a huszadik Magyar Épületgépészek Napja alkalmából kiírt tervezői pályázaton (lásd részletes beszámolónkat a lap előző évi 12. számában). A díjhoz ezúton is gratulálunk.

A szerkesztő

1. Előzmények

A korábban cégünk által tervezett BME Q1 és az MTA Természettudományi Kutatóközpont  Q2 épület megfelelő színvonalú kialakítását követően, 2013 év végén megbízást kaptunk az új, az MTA Humán Tudományok Kutatóháza épületének gépészeti tervezésére, amelynek építész tervezője a TEAMPANNON Építész és Mérnöki Iroda Kft. volt.

Az épületkomplexum Budapest IX. kerületében, a Tóth Kálmán utca és a Vaskapu utca sarkán lévő telken épült fel, és a nyolcemeletes „B”, a hatemeletes „K”, valamint a négyemeletes „T” épületből áll. Az egyes épületszárnyakat a központi aula köti össze a földszinti előadótermek létesítése mellett. 

Az épületegyüttes összes alapterülete több mint 20 000 m², alatta kétszintes mélygarázs van.

Az MTA Humán Tudományok Kutatóháza

Az épület tervezése során nagy figyelmet fordítottunk a magas komfortigények kielégítésére (kutatóintézetről van szó), az energiatakarékosságra, az épületgépészeti rendszerek költséghatékony üzemeltetésére és az igényes épületgépészeti szabályozásra. Az épület fajlagosan kis fűtési és hűtési igénye (a jó hőtechnikai jellemzők és a külső árnyékoló beépítése következtében) tette lehetővé a sugárzó hűtő-fűtő rendszer kialakítását.

2. A tervezett épületgépészeti rendszerek

Az épületegyüttes tervezése során olyan magas színvonalú épületgépészeti rendszerek kerültek kialakításra, amelyek gépészeti szempontból a ma ismert legjobb műszaki megoldásokat tartalmazzák. Szakágankénti bontásban összefoglalva ez a következőt jelenti.

2.1 Vízellátás-csatornázás

Az épület pinceszinti gépészeti helyiségében a megfelelő kifolyási nyomás biztosításához nyomásfokozó berendezés telepítése szükséges, frekvenciaváltós kivitelben, amely a tűzcsapok vízellátását is biztosítja.

A létesítmény egy-egy épületszárnyának melegvíz igényét az egyes épületek („B”, „T” és „K” épület) legfelső szintjein elhelyezett indirekt fűtésű melegvíztárolók fedezik.

A melegvíz felfűtéséhez szükséges fűtési energiát napkollektorokkal, illetve távfűtéssel biztosítjuk.

A frekvenciaváltós cirkulációs szivattyúk programozott működtetésével (épületenként 1-1 db), gazdaságos működtetést heti, illetve napi programozás válik lehetővé.

A szennyvíz elvezetése a földszintről és a felette lévő szintekről gravitációs módon, a pinceszintekről szivattyús átemeléssel történik. A szennyvízátemelő zárt rendszerű, a környezettől légmentesen elzárva. 

A gépkocsi lehajtókon keletkező esővizet a közcsatornába való bevezetés előtt olaj- és homokfogón vezetjük át. A gépjárműparkoló területére elektromos működésű takarítógépet terveztünk. 

A földszinten lévő melegítőkonyha részére és a konyhai zsíros szennyvíz tisztítására automatikus szabályozású zsírleválasztó berendezést telepítettünk.

2.2 Csapadékvíz-elvezetés és öntözés

A létesítményben keletkező csapadékvíz egy részét GEBERIT PLUVIA leszívásos rendszerű, míg a másik részét hagyományos gravitációs esővíz hálózattal (pl. kupolákkal fedett tető, térburkolatok stb.) gyűjtjük össze és vezetjük ki az épületből. Az esővizet föld alatti tartályban gyűjtjük össze, amelyet a kert és a zöld tető öntözésére használunk. 

Az esővíz elvezető rendszer PE vezetékeit párakicsapódás ellen szigetelni kell, valamint a csőhálózat egy része villamos kísérőfűtéssel ellátott.

2.3 Vízzel oltó sprinkler és gázzal oltó rendszer

Az épületben nedves sprinkler rendszer készül, amelynek készenléti nyomását (p = 8,0 bar) szivattyú tartja fenn.  Tűz esetén a berendezés alkalmas arra, hogy a hő hatására nyitó fejeken kiömlő víz lokalizálja, vagy eloltsa a tüzet.  Azokon a helyeken, ahol a kiömlő víz visszafordíthatatlan károkat okozna, ott gázzal oltó rendszer készül.

2.4 A transzmissziós igények fedezése

Az épület téli fűtését és nyári hűtését a legkorszerűbb, ún. kapillárcsöves mennyezet fűtő-hűtő rendszer tervezésével oldottuk meg. A több mint A = 6 500 m² mennyezeti felületen, nedves technológiával (vakolt felület) BEKA típusú hűtő-fűtő rendszer készült.

Méreteit tekintve, hazánkban ehhez hasonló méretű rendszer még nem készült, csak ennek kb. 1/10-ed méretű változata. A német parlament, a Reichstag épületében készült hasonló nagyságú felület fűtő-hűtő rendszer. Cégünk az elmúlt 15 év alatt kb. 20-25 db hasonló, de kisebb méretű rendszer tervezésében és kivitelezésében vett részt.

A transzmissziós hűtési igények fedezésére a fűtéshez beépített kapillárcsöves rendszert használjuk. A „magas” hűtővíz hőmérséklet magas komfortot eredményez, úgy, hogy ∆t = 2 °C-kal nagyobb hőmérsékletet tartunk az egyes helyiségekben. A belső +26 °C-os helyiséghőmérséklet 24 °C-os hőérzetnek felel meg.

Mivel a beépített hűtőgépek közül 2-2 db hőszivattyús, míg a másik 2-2 db téliesített kivitelű, így az épületben jelentkező hűtési igény esetén télen is biztosított a hűtési energia.

2.5 Fűtés

Az épület központi fűtőenergia ellátását az igények szerinti módon távfűtés biztosítja. A távfűtési hőközpont kialakítása a Fővárosi Távfűtő Művek által elfogadott, Szovaterm típusú blokkosított hőközpont rendszere szerinti. 

Az épület „–1-es” szintjén alakítottuk ki a távfűtéshez tartozó hőfogadót, amely az épület fűtési energia ellátásának fogadását, illetve elosztását oldja meg. A rendszer alsóelosztású, zárt fűtési rendszer, amelybe a szükségessé váló víz betáplálását illetve a vízben lévő oxigén eltávolítását központi Aquacontrol illetve Pneumatex típusú berendezés biztosítja.

A hőközpont kialakítása

A távfűtésnek megfelelően a rendszer előszabályozott fűtési melegvizet kap. A helyiségekben egyedi, időjárás-követő hőmérséklet-szabályozást valósítottunk meg, az igények szerinti működtetéssel.

További részletek lapunk 2016/1-2-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).