Lapszámok

Absztrakt

A cikk bemutatja az Egyetemünkön folyó legújabb projekt felépítését és kutatási célját: a zöldtetőket, azok vizsgálatának módszerét, hőtechnikai, napsugárzás intenzitás és vízháztartás mérés szempontjából.

1. Bevezetés

A nagyvárosok jellemzői a XXI. század elején a kis területre koncentrálódó lakosság, hatalmas építkezések, egyre nagyobb mesterségesen épített felületek, kezelés nélküli szilárd és folyékony hulladék felhalmozódás. Az európai népesség közel 3/4-e él városi területeken, és a tendenciák azt mutatják, hogy a lakosság még mindig előszeretettel költözik a városokba, így ez az arány várhatóan tovább nő.

A városok terjeszkedésével a tájak képe átalakul. A tetők és a burkolt felületek a zöldfelületek elől elveszik a helyet. A városiasodást, a fejlődést nem célszerű megállítani, sőt segíteni kell. Korszerű, környezetbe illeszkedő építészettel, gépészettel az egyensúlyt fenn lehet tartani, a korábbi beépített területeket részben a természet felé vissza lehet fordítani. A betonozott, aszfaltozott, beépített területeken az esővíz nem tud a talajba jutni, ezeken a területeken a növények, rovarok eltűnnek, felborul a biológiai egyensúly.

A zöldterületek az eddigi építészeti koncepciókkal egyre csökkennek, a meglévő sűrűn lakott területeken, talajszinten már nem lehet újakat kialakítani. Erre a problémára hatékony megoldás lehet a zöldtetők kialakítása nagyvárosainkban, amelyeknek nemcsak esztétikai, de energetikai, komfort, vízgazdálkodási, esztétikai, hanem környezetvédelmi, ökológiai hatásai is vannak.

2. A zöldtetők tervezési, kivitelezési  kérdései

Zöldtetők telepítése általában lapostetők, alacsony hajlású (5°-nál kisebb hajlásszögű) és kis hajlású (5° – 28°-os hajlásszögű) tetőknél merül fel. A gyakorlatban azonban lehetséges közepes hajlású (28° – 45°-os hajlásszögű), sőt meredek hajlású (45°-nál nagyobb hajlásszögű) tetők, sőt, függőleges felületek zöldesítése is. Ez utóbbiakat zöldfalaknak hívjuk. A mesterséges zöldfalak jellemzője, hogy a növényzet gyökérzete nincs kapcsolatban természetes termőtalajjal.

Az épületre tervezett zöldtető réteg megtervezésének egyik fontos alapelve, hogy a tervezett zöldtető azonos élettartamú legyen az épület többi szerkezetével.

A hagyományos lapostetők alapvetően három szerkezeti rétegből épülnek fel, úgymint a teherhordó réteg, a hőszigetelő réteg, valamint a vízszigetelő réteg.
• A kialakított rétegrendben a teherhordó réteg feladata
  a statikus és mechanikus erők elviselése az épület
  életciklusán keresztül.
• A hőszigetelő réteg feladata az épületszerkezet
  hőtechnikai, energetikai tulajdonságainak a javítása.
• A vízszigetelő réteg védi az épületet a nedvesség
  károsító hatásától.

A zöldtetők rétegfelépítése a vízszigetelő réteg felett: 
    • ültetőközeg,
    • szűrőréteg,
    • szivárgó- és vízmegtartó réteg,
    • védőréteg,
    • elválasztó- és csúsztatóréteg.

3. A vizsgált zöldtető

A Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar „C” épülettömbjén, az épületgépészeti laboratóriumok tetején egy extenzív zöldtetőt és egy kontrolltetőt alakítottunk ki. Az extenzív zöldtető felülete kb. 45 m², amely azonos méretű kontroll tető mellé került elhelyezésre (1. ábra).

1. ábra. A zöldtető tervezett építészeti rajza

A tető jelenlegi rétegrendje egy egyenes rétegrendű, egyhéjú melegtető. A vízszigetelés Sika PVC lemezzel készült. A hőszigetelésről nincs adat, de a legkisebb nyomószilárdságú, még alkalmazható hőszigetelés (AT-N 100) is alkalmas egy extenzív zöldtető terheinek a viselésére. 

A meglévő vízszigetelésre az alábbi rétegrendet építettük fel:
• speciális termőközeg – 10 cm vastagság, 98 kg/m²
  nedves tömeg,
• DIADEM VLF 300 szűrőréteg,
• DIADEM Dia-Drain szivárgó és vízmegtartó réteg,
  vastagsága 2,5 cm,
• DIADEM VLU 500 mechanikai védőréteg,
• meglévő vízszigetelés, SIKA PLAN PVC.

A rétegrendet és az anyagokat a szakkivitelező és anyaggyártó APP Kft-vel egyeztettük.

Az összefolyó fölé egy műanyag kontrollaknát helyeztünk el, amely helyettesíti a lombkosarat is. Az összefolyó köré 20 cm széles mosott folyami kavics elválasztó réteg került, a termőközeg teljes vastagságában. Az attikafal mentén ugyancsak 20 cm széles, mosott folyami kavics elválasztósáv készült. A folyami kavics és a termőközeg közé alumínium szegélyelemek kerültek beépítésre.

A növénytelepítést vegyes (min. 5 féle fajtát tartalmazó) Sedum nyesedék kiszórásával 2015 őszén hajtottuk végre. A növények begyökeresedéséig (1-2 hónap) felülről történő öntözést igényelt heti 2 alkalommal, a csapadékviszonyoknak megfelelően. A beállt növények a továbbiakban nem igényelnek öntözést, tápanyag-utánpótlást, kivétel egy hosszabb (1 hónap időintervallumú) nyári szárazság idején, amikor kéthetente egyszer javasolt a zöldtető megöntözése.

További részletek lapunk 2016/1-2-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).