Lapszámok
2013 10. szám
- Dr. Magyar Zoltán PhD - Hégli Mihály - Németh Gábor:
Az egészségügyi létesítmények mesterséges levegőellátására vonatkozó műszaki követelmények vizsgálata - Dr. Csoknyai István - Dr. Csoknyai Tamás PhD:
A fokozott hőszigetelésű épületek fűtési határhőmérsékletének és hőfokhídjának alakulása tényleges fogyasztási adatok alapján - Dr. Herczeg Levente - Érces Norbert:
Az atmoszférikus ionok hatása a komfortterekben tartózkodó emberek közérzetére - Király Tamás:
Új hővisszanyerős megoldások az Aereco Légtechnika Kft. kínálatában - Panasonic Marketing Europe GmbH South-East Europe Branch Office:
A PANASONIC ÚJ MF2-es 3 vezetékes hővisszanyerős ECOi VRF rendszere egyidejű hűtésre és fűtésre - Strulik Zrt.:
Strulik - Légtechnika, tűzvédelem magas fokon - Benkő Gábor:
Energiahatékony szellőztetés – Természetes és Hibrid rendszerek - Dr. Takács János PhD - Rácz, Lukáš:
Reconstruction of the District Heating Network from the Perspective of Investor and Operator - Daikin Hungary Kft.:
A legújabb technológia… Daikin „Csere” VRV® IV - Andrásy Zsolt:
Vízkezelések az épületgépészetben, 3. rész - Győző Miklós:
Geotermikus osztó-gyűjtő aknák javasolt kialakítása és lehetséges hibái - ENSI Kft.:
Kivitelezés alatt az új Fradi-stadion - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Dr. Morlin András
Hozzászólások
Vízkezelések az épületgépészetben, 3. rész
Még nem érkezett hozzászólás!
Andrásy Zsolt
Vízkezelések az épületgépészetben, 3. rész
Andrásy Zsolt
ügyvezetőCILLIT Hungária Kft.
A cikksorozat harmadik részében a manapság egyre jobban elterjedőben lévő hőszivattyús rendszerek vízkezelésével foglalkozunk, természetesen azokéval, amelyek vizet használnak hőközvetítő közegként, mégpedig olyan formában, ahol a rendszervíz hőmérséklete 20/30 °C körül van. Azaz az olyan kisebb rendszerek, ahol a hőszivattyú közvetlenül a fűtési/hűtési rendszerre dolgozik, nem ide tartoznak. Az ilyen alkalmazások vízkezelését a hagyományos hűtési/fűtési rendszerekkel megegyezően kell elvégezni.
Egy nagyobb hőszivattyús rendszer esetében a létesítményben nincs külön hűtő- és fűtőrendszer, csak egyetlen nagy központi kör, a hőszivattyús vízkör. Mindegyik temperálni kívánt helyiségnek (és természetesen a központi légkezelőknek is) saját víz-levegő hőszivattyúja van, amely fűtő és hűtő üzemmódban is tud dolgozni. Az aktuális üzemmód függvényében ennek a vízkörnek adják le a hőjüket, vagy veszik fel azt onnan. A házon belül, tavasszal vagy ősszel az épület észak/déli tájolása, vagy egyéb tényezők (pl. szerver helyiség) miatt üzemszerű állapot lehet, hogy amíg a hőszivattyúk egy része hűt, addig a másik fűt. Így a rendszer szerencsés esetben energetikailag egyensúlyban van, a keringetést és a hőszivattyúk működéséhez szükséges villamos energiát leszámítva nem igényel energia bevitelt. Amennyiben viszont a rendszer túlmelegszik, a vizet egy permetezett, zárt csőköteges folyadékvisszahűtő hűtőtorony segítségével viszszahűtik. Túlhűlés esetén a hőmérsékletet vagy egy talajvíz hőszivattyúval, vagy akár távfűtéssel, vagy akármilyen más módon egy hőcserélőn keresztül emelik vissza. A lényeg, hogy a rendszervíz hőmérséklete a fent említett két határérték közelében maradjon. Ezért is hívják ezeket a rendszereket más néven zártan keringő langyos vizes rendszereknek is.
Léteznek nyílt rendszerek is, ahol a talajvizet közvetlenül a központilag keringetett rendszerbe vezetik, majd a hőmérsékletet úgy tartják, hogy a keringetett víz egy részét nyelőkútba vezetik vissza. Az ilyen rendszereket vegyileg kezelni nem lehetséges, ugyanis a kinyert vizet csak a kémiai összetételének a megváltoztatása nélkül lehet visszajuttatni, visszasajtolnia földbe.