Lapszámok
2010 5. szám
- Dr. habil Kajtár László PhD - Szabó János:
Oktatási épület energetikai elemzése, 2. rész - Ádám Béla:
Hőszivattyú a jelen megoldása, vagy a jövő lehetősége? - Fodor Zoltán - Kolozsi Attila:
A hőszivattyú telepítés gazdaságossági kérdései és a szabályozás hatása az évi SPF-érték alakulására - Prof. Dr.-Ing. Schmidt, Michael:
Energetic Inspections of HVAC-Systems – the German Perspective - Dr. Zsebik Albin - Csata Zsolt:
Negyedére csökkentettük az energiafelhasználást – a SOLANOVA projekt - Engel György:
Energia-megtakarítást célzó átgondolt felújítások és műszeres állapotfelmérés - Várföldi Róbert:
Épületgépészeti méréstechnikai újdonságok a SIEMENS-től - Purus Ventus Kft.:
Bemutatjuk a KOVER UV levegőfertőtlenítő rendszert - Tamási Tibor:
Luflo Osztóblokk – Az egyszerű megoldás fűtés korszerűsítéshez!
Hozzászólások
A hőszivattyú telepítés gazdaságossági kérdései és a szabályozás hatása az évi SPF-érték alakulására
Még nem érkezett hozzászólás!
Fodor Zoltán - Kolozsi Attila
A hőszivattyú telepítés gazdaságossági kérdései és a szabályozás hatása az évi SPF-érték alakulására
Fodor Zoltán
okl. gépészmérnök, épületgépész mérnökGEOWATT Kft.
Kolozsi Attila
egyetemi hallgatóSzent István Egyetem
Napjainkban a gáz növekvő ára, a levegőszennyezés növekedése valamint a fosszilis energiahordozók mennyiségének csökkenése egyre inkább kikényszeríti a megújuló energiák hasznosítását az épületgépészetben. A föld felszíne alatt rejtőző megújuló energia, a geotermális hő, hőszivattyúk segítségével hatékonyan alkalmazható az épületek fellépő igényeinek kielégítésére.
A magyarországi hőszivattyús piacon jelenleg több, nagy múltú hőszivattyúgyártó cég terméke van jelen, a készülék megválasztásánál azonban körültekintően kell eljárni, ami elsősorban a tervező feladata. Mindenekelőtt meg kell vizsgálnia, hogy az adott épületben lehetséges-e a hőszivattyús rendszer kiépítése, ha igen, meg kell bizonyosodni a rendszer gazdaságosságáról. Első lépésként tehát meg kell határozni az épület téli hőveszteségét, melynek ismeretében már lehetőség nyílik a megfelelő teljesítményű hőszivattyú kiválasztására.
Ez azonban még nem minden. Létezik ugyanis egy „íratlan szabály”, amely ugyan nincs rögzítve, a szakma mégis előszeretettel alkalmazza a hőszivattyús rendszer telepítésének előzetes vizsgálatakor. Ez egy olyan határérték, ami az épület légköbméterre vetített hőveszteségére ad iránymutatást. A légköbméterre vetített hőveszteség a számított hőveszteség és az épülettérfogat hányadosa. Ezt a határértéket 25 W/m3-nél állapították meg. Ha az épület hővesztesége 25 W/m3 alatt van, az épület adottságai kedvezőek a hőszivattyús rendszer kiépítését illetően, míg 25 W/m3 felett a hőszivattyús rendszer telepítésének gazdaságossága megkérdőjelezhető.
Ekkor ugyanis az épület hőveszteségének fedezésére esetlegesen egy nagyobb teljesítményű hőszivattyúra lehet szükség, ami a beruházási költségek növekedését hozza magával. Az említett határérték felett tehát meg kell vizsgálni, mi a gazdaságosabb: egy nagyobb teljesítményű hőszivattyú telepítése, vagy az épület hőszigetelése után egy kisebb teljesítményű hőszivattyús rendszer kiépítése.