Oktatási épület energetikai elemzése, 2. rész
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. habil Kajtár László PhD - Szabó János
Oktatási épület energetikai elemzése, 2. rész
Az épületek energetikai tanúsítására vonatkozó EU irányelvvel összhangban hazánkban is minisztériumi rendelet jelent meg, amelynek értelmében 2006. szeptember 1-től az új épületek esetében el kell készíteni az épület energetikai értékelését, míg az üzemelő épületek energiafelhasználása a fogyasztási adatok és elméleti számítások alapján határozható meg. Az épület energetikai értékelése során a fűtés, a szellőzés, a klimatizálás és a világítás energiafelhasználását kell figyelembe venni.
A fűtés – az időben változó fűtési teljesítményből adódó éves energiafelhasználás – a hőfokhíd segítségével jól számítható. A klimatizálás esetében bonyolultabb a helyzet, mivel jelentősen eltér egy frisslevegős, egy visszakeveréses vagy egy hővisszanyerővel üzemelő rendszer energiafelhasználása. Ehhez az Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszéken valószínűség-elméleti alapokon nyugvó fizikai és matematikai modellt dolgoztunk ki.
A cikk első részében az energetikai elemzés elméleti alapjait és konkrét alkalmazását a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem „D” épületén keresztül mutattuk be, amelyet az elmúlt években részlegesen felújítottak. Az energetikai vizsgálathoz méréseket végeztünk a belső hőmérséklet meghatározására, valamint elemeztük az épület éves energiafelhasználását. Értékeltük a különböző külső árnyékoló szerkezetek hatását az épület éves energiafelhasználására és a méretezési hűtőteljesítményre. A következőkben az épület eredő nyári instacioner hőterhelésének eredményeit mutatjuk be. Az ábrák számozása a cikk első részét követően folyamatos.