Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2013

2013 9. szám

Hozzászólások

Hagyományos építésű többszintes lakóépületek épületenergetikai vizsgálata II.

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Makai László - Oravecz Ágnes

Hagyományos építésű többszintes lakóépületek épületenergetikai vizsgálata II.

Makai László

M.Sc. épületgépész hallgató
BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnikai Tanszék

Oravecz Ágnes

M.Sc. épületgépész hallgató
BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnikai Tanszék

A budapestiek 80%-a él társasházban, és nekik legalább fele hagyományos építésű, többszintes bérházban. Az utóbbiak állapota energetikai szempontból általában meg sem közelíti a mai elvárásokat. A Panelprogram megoldást nyújtott a panelépületek tömeges rehabilitációjára, lehetővé tette azok közel egységes módon történő állagjavítását és gépészeti felújítását. A hagyományos építésű társasházakra azonban még nem született átfogó felújítási program, melyet többé-kevésbé minden épület esetén lehetne alkalmazni. Cikkünk előző részében a fő bérháztípusok jelenlegi állapotának energetikai értékelését végeztük el egy általánosított modell segítségével. A folytatásban a gépészeti rendszerek és a felújítási lehetőségek elemzésével foglalkozunk.

Az elvégzett számítások alapján a sorházak illetve a sarokházak is G kategóriába sorolhatók, a bérházak többsége tehát mai állapotában nem felel meg a jelenleg Magyarországon érvényben lévő követelményeknek. A falszerkezetek hőátbocsátási tényezője nagyobb a követelményértékeknél, emiatt a transzmissziós hőveszteség magas. A nyílászárók nem megfelelő légzárása miatt a filtrációs hőveszteség részaránya az összes hőveszteségben igen nagy. Ezek tehát azok az értékek, amelyeken a legfontosabb javítani.

Az energetikai besorolásban emellett fontos szerepet játszik a gépészet is. Mivel a II. világháború után a lakáshiány miatt sok nagypolgári többszobás lakást kisebbekre, illetve társbérletekre osztottak fel, a gépészeti rendszerek egy része szétszabdalt jelleget mutat. A bérházak többségében jelenleg üzemelő berendezések legtöbbször elavultak, üzemeltetésük ma már nem gazdaságos.Ama elvárt komfortszint eléréséhez sok lakásban volna szükség az építészeti renováció mellett gépészeti fejlesztésre is.

A háború utáni gyors átépítések következtében a legtöbb rendszerről nem állnak rendelkezésre tervek. Ez elsősorban a sokfelszállós fűtési és vízvezeték rendszereknél okoz problémát, mivel a vezetékek nagy részét befalazták. Felújításnál, a falak megbontásakor könnyen előfordulhat, hogy egy befalazott vezetéket megsértünk.

A lakások nagy részében parapetes konvektorokat építettek be, amelyekmamár – egyrészt alacsony hatásfokuk, másrészt a füstgáznak a felette lévő lakásokba való esetleges bejutása miatt – nem korszerűek. Egyéb esetekben kéménybe kötött konvektorokat alkalmaztak, amelyek emiatt nem az ablakok alatt, hanem a helyiségek belsejében, a kéménypillérek mentén helyezkednek el. A belső oldalon lévő hőleadó a rossz hőmérséklet- eloszlásmiattmagasabb költségeket és kisebb komfortot okoz a lakóknak: a konvektorok rossz hatásfoka mellett ugyanis a helyiségeken belül akár 10 fokot is meghaladó hőmérsékletkülönbség is kialakulhat. A nagy belmagasság miatt nehéz a lakásokat kifűteni, ugyanakkor a mennyezet alatt még a tartózkodási zóna alacsony hőmérséklete esetén is kialakulhat egy meleg légpárna, ami a helyiség hőveszteségét jelentősen megnöveli. Fontos jellemzője még a hagyományos építésű lakásoknak, hogy nagy a belmagasságuk (3,70 – 4,30 m). A nagy falvastagságok miatt a falak hőkapacitása jelentős, és ez a külső levegő hőmérsékletlengéseit nagymértékben csillapítja és késlelteti. Ezt érdemes a fűtési rendszer tervezésekor figyelembe venni.

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!