Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2012

2012 7-8. szám

Hozzászólások

Az Esztergomi Reneszánsz Vízgép

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Dr. Szekeres József

Az Esztergomi Reneszánsz Vízgép

Dr. Szekeres József

társtulajdonos, ügyvezetõ igazgató
Rosenberg Hungária Kft

A vízellátás, melegvíz-ellátás távolabbi, valamint magasabban elhelyezkedő épületben fürdésre való felhasználása már az ókorból, a görögök és a rómaiak óta ismert.

Elődeink Esztergom várában a XV. században szintén alkalmazták ezt a megoldást, amikor a várban levő érseki palotát látták el vízzel és meleg vízzel. Ennek a vízgépnek a kutatása 1998-2003 között indult meg. A kutatások lelkes mozgatója, úttörője dr. Kolumbán György helytörténész volt, aki jogász végzettsége ellenére belemélyült aműszaki tudományokba. A kutatások gerjesztője a Rosenberg Hungária Kft. volt, azáltal, hogymegvásárolta a Vizivárosban levő műemlék épületek közül az egykori dzsámit, Malom-bástyát, Veprech víztornyot és a valamikori prímási öntöde épületét. Az akkor elkezdett kutatások, régi leírásokra alapozva remélik megadni a választ a „Bámulatos reneszánsz vízgép” működéséről.

Az esztergomi királyi székhelyet és a teljes fellegvárat IV. Béla király (1244-1267) örök időkre az esztergomi érsek tulajdonába adta. Az érsekség a reneszánsz időkben európai méretű, színvonalú, gazdaságú és szellemiségű humanista központtá fejlesztette az esztergomi várhegyen álló székvárost, első királyunk születésének helyét, benne az érseki palotát és a Szt. Adalbert székesegyházat. Zrednai Vitéz János, az 54. prímás érsek, a pozsonyi egyetemalapítója addig nemlátott természettudományos központtá tette esztergomi udvarát 1470-re. [1]

Esztergom és a középkori magyar kultúra első számú pártfogója, akinek irányítása alatt a város a reneszánsz kultúra hazai és egyben nemzetközi központjává vált. E dicső korszak reneszánsz erejét Prokopp Mária művészettörténész szerint „…az adta, hogy mi nem másoltunk senkit. Akkor már létezett egy ötszáz éves magyar állam, melynek sajátos történelme és szerepe ismert volt egész Európában. Egy nemrég megnyílt kiállításon derült ki, hogy Firenze a művészettörténet szempontjából a 15. században nem volt gazdagabb, mint mondjuk az akkori Kőszeg vagy Szeged. Esztergom pedig, mint érseki város természetesen még ezeknél is jelentősebb és tehetősebb település volt.” [2]

„Vitéz nem csak az építészeti remekművekben és a képzőművészeti alkotásokban varázsolta az újkor múzsáinak székhelyévé Esztergomot, hanem a természettudományokra is kiterjesztette figyelmét.” [3]

Ennek a fellegvárnak és az érseki palotának a fényűző és biztonságos vízellátását szolgálta az esztergomi bámulatos reneszánsz vízgép, amelynek építtetője az esztergomi érsek, feltalálója valószínűleg a firenzei Leonardo di Camica volt. [1]

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!