Lapszámok
2012 7-8. szám
- Dr. Szánthó Zoltán:
Párhuzamosan kapcsolt használati melegvíz tárolók alkalmazása - Modla Gábor - Bobál Brigitta - Kiss Csaba:
Termálvíz hőjének hasznosítása a Chinoin Zrt. veresegyházi telephelyén - Dr. Takács János PhD - Doc. Ing. Füri, Belo B. PhD - Lulkovičová, Otília Doc. Ing., PhD:
A hulladék termálvíz energiájának hasznosítási lehetőségei a párkányi Vadas termálfürdőben - Komlós Ferenc:
Geotermikus, hidrotermikus, légtermikus és hulladék hőforrások hasznosítása hőszivattyúval - Dr. Szekeres József:
Az Esztergomi Reneszánsz Vízgép - Grundfos South East Europe Kft.:
Grundfos MULTILIFT szennyvízátemelők - Neuwirth Károly:
Egyedi szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazása hazánkban, környezetünk védelme érdekében - Petró Gyula:
Fűtési rendszer feltöltő vizének követelményei az alumínium ötvözetű hőcserélők esetében - Dr. Csoknyai Tamás PhD - Dr. Talamon Attila - Lévai Csaba:
Épületfelújítások és a közel nulla energiafelhasználás - Dr. Kassai Miklós Ph.D.:
Egy új számítási eljárás klímaközpontok energiafelhasználásának a meghatározására. 2. rész - Csengeri László:
Levegő-víz rendszerek – alkalmazás – szinte – minden területen - Kovács István:
Légelosztó rendszerek – Többre kell figyelni, mint gondolnánk! - Stiebel Eltron Kft.:
20 éves a Stiebel Eltron Kft. - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák
Hozzászólások
Geotermikus, hidrotermikus, légtermikus és hulladék hőforrások hasznosítása hőszivattyúval
Még nem érkezett hozzászólás!
Komlós Ferenc
Geotermikus, hidrotermikus, légtermikus és hulladék hőforrások hasznosítása hőszivattyúval
Komlós Ferenc
okl. gépészmérnökA hőszivattyúzás nem kizárólag gazdaságossági kérdés. Figyelembe kell venni a kedvezőbb hőkomfortot, az energetikai hatékonyságot, a fenntarthatósági, környezetvédelmi szempontokat is.
Energiafüggőségünket csökkenthetjük, ha idejében széleskörűen megismerjük a hőszivattyús technológiát. E korszerű fűtéstechnika alkalmazása a magyar gazdaság versenyképességét, exportképességét, munkahelyteremtő és -megőrző képességét hosszú távon elősegíti.
A hőszivattyús rendszerek hatékonyságára, összehasonlítására, illetve értékelésére szolgáló mutatószám az SPF.
A mutatószám az angol nyelvű rövidítésből származik (seasonal performance factor), magyar fordítása: szezonálisteljesítmény-tényező. Dr. Büki Gergely nyomán átlagos fűtési tényezőnek is nevezzük. Az egy fűtési szezonban a hőszivattyú által a fűtési rendszerbe bevitt energiamennyiség [kWh] osztva a hőszivattyú és az ún. primeroldali szivattyú (vagy ventilátor) által felvett villamosáram-fogyasztás összegével [kWh]. Az SPF valós értékét mérések alapján lehet meghatározni: a hőszivattyú által felvett villamosáram-fogyasztás [kWh] és a hőszivattyú által leadott hőmennyiség mérésével [kWh]. Egy teljes évben (időszakban) mérni kell a hőszivattyú által felvett villamosáram-fogyasztást [kWh] és a hőszivattyú által leadott hőmennyiséget [kWh].
Az SPF várható értéke számítással is meghatározható. Az SPF várható értéke számos adottságtól és körülménytől függ, pl. az adott épület funkciójától, használatától, a hőforrás és a hőleadás mindenkori hőmérsékletszintjétől, a hőlépcsőktől, a fűtési időszaktól, a külső és a helyiségek belső hőmérsékletétől, a vezérléstől, a szabályozástól, a hőszivattyús rendszer tervezésének, kivitelezésének, üzememeltetésének (pl. szellőzés, helyiség túlfűtés) és karbantartásának szakszerűségétől, a társadalmi szokásoktól, a fogyasztói magatartástól.
A tervezett hőszivattyú működési üzemóraszámának az ellenőrzése a rendszerbe vagy a hőszivattyúba beépített üzemóra-számlálóval, a szekunderoldali energia mérése hőmennyiség-mérővel történhet. Ezekkel az eszközökkel ellenőrizhetővé válik a hőszivattyús rendszerek (berendezések) minőségét jellemző SPF érték.