Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2016

Dr. Horváth Miklós PhD - Dr. Csoknyai Tamás PhD - Dr. Szánthó Zoltán

Panelépületek használati melegvíz hőfelhasználásának számítása

Dr. Horváth Miklós PhD

egyetemi adjunktus
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

Dr. Csoknyai Tamás PhD

egyetemi docens, tanszékvezető
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék; az MMK Épületenergetikai Szakosztály elnöke

Dr. Szánthó Zoltán

egyetemi docens
BME Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

1. Bevezetés

A használati melegvíz (HMV) felhasználási szokások az elmúlt évtizedekben jelentős mértékben megváltoztak. Ennek alapvető oka a szolgáltatás árának jelentős növekedése, az átalánydíjas helyett a fogyasztás mérés szerinti elszámolása; az energiatakarékossági és víztakarékossági igények megerősödése, ehhez kapcsolódóan a víztakarékos szerelvények elterjedése. A jelenséghez demográfiai tényezők is hozzájárulnak. Ennek ellenére a tervezői gyakorlatban és az energetikai számítások során ma is sokszor elavult, több évtizedes melegvíz igény adatokkal számolnak.

A távfűtött épületek esetén a hő- és vízfogyasztás mérése ma már általános, ezért van lehetőség fogyasztási adatok feldolgozására, a jelenség részletes elemzésére. Más épülettípusok esetében az ilyen vizsgálat elegendő számú minta hiányában sajnos csak nehezen lenne kivitelezhető. Cikkünkben ezért a távhővel ellátott épületekre koncentrálunk, amelyek zöme panelépület.

A vizsgálatot sajnos több tényező nehezíti. A HMV hőfogyasztást sok helyen – pl. Budapesten – nem mérik a fűtésitől elkülönülten. Ha a HMV fogyasztást külön is mérik, a mért érték a nettó hőigényen kívül a szállítási és tárolási veszteségeket is magában foglalja. Ezek elkülönítése csak számítással történhet meg, melynek nagy a bizonytalansága. 

Cikkünkben háromféle módszerrel meghatározott HMV felhasználást és nettó hőigényt hasonlítunk össze. Az egyik mérésen alapul, a másik a TNM rendelet egyszerűsített számításán, a harmadik pedig egy fejadag alapú, részletesebb hőveszteségi modellen.

 

A cikk teljes terjedelmében lapunk 2016/7-8-as számának nyomtatott változatában található meg, illetve pdf-formátumban is letölthető (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul!).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!