Lapszámok

Mint ismeretes, 2009. október 21-én jelent meg az Európai Parlament és Tanács 2009/125/EK irányelve, az energiával kapcsolatos termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó követelmények megállapítási kereteinek létrehozásáról.

Ebben a rendeletben kimondták azt, hogy „az energiával kapcsolatos termékek a Közösség jelentős arányú természeti erőforrás- és energiafogyasztását teszik ki. Ezen kívül számos egyéb fontos hatást is gyakorolnak a környezetre. A Közösségi piacon rendelkezésre álló termék csoportok túlnyomó többségének rendkívül eltérő környezeti hatása van, még hasonló működési teljesítmény esetén is. 

A fenntartható fejlődés érdekében ösztönözni kell e termékek összesített környezeti hatásának folyamatos javítását, különösen a káros környezeti hatások fő forrásainak azonosításával, a környezet-szennyezés továbbterjedésének elkerülésével, ha ez nem jár túlzott költségekkel.” (2009/125/EK irányelv)

A Bizottság 34 munkacsoportban végzi, végezte a munkát (info: EuP website), amiből a LOT 6 vonatkozik a „Légkondicionáló és szellőző rendszerek”-re. A munka végeredménye lett az 1253/2014/EU irányelv. A munkacsoport megvizsgálta, hogy valójában milyen berendezéseket érintsen a szabályozás, mekkora számosságot jelent ez, és milyen megtakarítási potenciál várható. 

A végeredmény jelentős megtakarítási lehetőségeket tárt fel a direkt hatás tekintetében, vagyis a ventilátor motorok által használt villamos energia esetében, de nagyon jelentős az indirekt energia megtakarítás a hőenergia visszanyerésében is.

Az irányelv 2016. január 1-én lépett életbe. Már 2015 vége felé is jelentős viták folytak szakmai körökben arról, hogy ezt így úgysem lehet egyik pillanatról a másikra bevezetni. Valóban nem kis fejtörést okozott az, hogy mi lesz azokkal a projektekkel, amelyeket évekkel ezelőtt megterveztek, és éppen megvalósulás előtt, vagy alatt vannak. Hiszen az irányelvnek megfelelően kiválasztott berendezések műszaki jellemzői megváltoznak. Szélesebbek, magasabbak, hosszabbak lesznek, és biztosan megnő a tömegük is.  Ezek a készülékek viszont nem biztos, hogy beférnek a rég megtervezett gépházakba. A megnőtt tömegnek köszönhetően nő a födémterhelés is, ami statikai problémákat is jelenthet.

Ugyanakkor a gyártók tudták azt, hogy 2016. január 1. után nem mehet ki a gyárak kapuján olyan berendezés, amely nem felel meg az irányelv követelményeinek.

Milyen változásokat generált az irányelv?

Az irányelv minden, az Európai Unióban gyártott, forgalomba hozott és üzembe helyezett szellőzőberendezésre vonatkozik. Amelyet nem az Unió területén helyeznek üzembe, arra értelemszerűen nem vonatkozik. Természetesen van számtalan kivétel, amelyet kivontak az irányelv hatásköréből.

Az 1253/2014 irányelv megalkotóinak főbb céljai a következők voltak:
• csökkenteni a szellőző berendezésekben az energia
  felhasználást,
• csökkenteni az ehhez kapcsolódó CO₂-kibocsátást,
• létrehozni egy olyan transzparens szabályozást, amely
  alapján eldönthető, hogy A berendezés megfelel az
  irányelv követelményeinek, B berendezés pedig nem.
  Vagyis a készülékek műszaki egyenértékűsége jobban
  összehasonlítható lett.

Az irányelv olyan szellőző berendezésekre vonatkozik, amelyek legfőképpen az ember és/vagy az épület szükséglete szerinti légcserét látják el (a belső komfortot, illetve az épület állagmegóvását szolgálják).

Vonatkozik olyan kombinált szellőző berendezésekre, amelyeknél a frisslevegő részarány nagyobb, mint 10%.

Értelemszerűen nem vonatkozik az olyan ipari rendszerekre, ahol egyirányú légmozgás valósul meg.

A legfontosabb kivételek azok a szellőző berendezések, amelyek:
• lakóépület szellőztetést látnak el;
• kizárólag vészhelyzet esetén, rövid ideig vannak
  üzemben és kielégítik az Európai Parlament és Tanács
  Nr. 305/2011 számú tűzbiztonsági kritériumait;
• a szállított levegő hőmérséklete magasabb, mint
  100 °C;
• a nem légáramban szerelt ventilátor motor üzemi
  hőmérséklete 65 °C-nál magasabb; 
• a szállított levegő hőmérséklete, illetve a nem
  légáramban szerelt ventilátor motor üzemi
  hőmérséklete –40 °C alatt van;
• az üzemi feszültség váltóáram esetén 1000 V felett,
  egyenáram esetén 1500 V felett van;
• toxikus, extrém korrozív, vagy gyúlékony közeg
  szállítása esetén, illetve környezetükben;
• főleg hő- és nedvességterhelés elvezetésére
  szolgálnak;
• generátorok, szükség áramforrások illetve
  kapcsolószekrények hűtését végzik;
• medencetéri párátlanító berendezések;
• mezőgazdasági technológiai szellőző berendezések;
• konyhatechnológiai elszívó berendezések;
• tisztatéri visszakevert üzemű szellőző berendezések;
• adatközpontokat, szerver tereket szellőztető, 
• kizárólag visszakeveréssel működő berendezések.

Sokszor azonban a rövid definíció, illetve a kivételek sokasága sem teszi egyértelművé, hogy mire vonatkozik az irányelv és mire nem. Szakmai körökben sokszor vita tárgya az, hogy hogyan kell alkalmazni az irányelvet.

A nem lakóépület szellőztetésre szolgáló berendezéseknél két bevezetési lépcső van. Az első szabályozás időpontja 2016.01.01. Ebben a lépcsőben a szabályozás fő előírásai:
• a szellőző berendezés ventilátorának több fokozatú
  hajtással kell rendelkeznie,
• kétirányú légvezetést megvalósító szellőző gépekbe
  kötelező hővisszanyerőt beépíteni, ahol a hővisszanyerő
  száraz hatásfoka közvetítőközeges hővisszanyerés
  esetén 63%, minden más rendszer esetében 68%-nál
  nagyobbnak kell lennie,
• a hővisszanyerőnek termikus by-pass megkerüléssel
  kell rendelkeznie, 
• a berendezésekre definiált úgynevezett SFP_INT (belső
  specifikus ventilátor teljesítmény) értékének egy, a
  gépre számított határérték alatt kell maradnia,

2018.01.01. a második szabályozási lépcső. Itt az alábbi intézkedések következnek:
• kétirányú légvezetést megvalósító szellőző gépekbe
  kötelező hővisszanyerőt beépíteni, ahol a hővisszanyerő
  száraz hatásfoka közvetítő közeges hővisszanyerés
  esetén 67%, minden más rendszer esetében 73%-nál
  nagyobbnak kell lennie,
• a szűrőket el kell látni akusztikus vagy vizuális jelet
  adó szűrő figyeléssel

A szerző a cikk témájában előadást tartott a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszékén május 3-án megrendezett „Energetikai szabályozások hatása az épületekre és az iparra” című konferencián és Debrecenben, az Épületgépészeti Szakmai Napok keretében megtartott konferencián.

További részletek lapunk 2016/5-ös számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).