Lapszámok

A szerző előadással vett részt aMagyar Épületgépészek Napja 2012 Oktatási napjának Phd szekciójában (lásd a lap 2012. évi 12. számában megjelent beszámolót). A következőkben az előadás témájában készült, lektorált szakcikk 1. részét adjuk közre.

A nyílt égésterű, kéménybe kötött gázfogyasztó készülékek tervezésénél és üzemeltetésénél elengedhetetlen a készülék légellátásának a biztosítása. A gravitációs elven alapuló levegőellátással és égéstermék-elvezetéssel működő gázfogyasztó készülékek esetében a helyiségbe jutó szellőzőlevegő belépési pontjai és az égéstermék kilépési pontja közvetlen kapcsolatban vannak a környezettel, egy hálózatot alkotva. A tervezési, méretezési folyamat során a gázkészülékek kifogástalan levegőellátásához és az égéstermék-elvezető berendezésmegfelelő működéséhez az MSZ EN 13384-1 [1] szabványban foglalt nyomásfeltételeket kell teljesíteni. A légellátási követelmények szemben állnak az épület légforgalmát a minimálisra leszorítani igyekvő épületenergetikai igénnyel. A nem megfelelő kialakítás bizonyos előre nem látott helyzetekben a készülék légellátásának a megszűnését, ezáltal a készülék üzemképtelenné, valamint az üzemének életveszélyessé válását okozhatja.

Napjainkban hazánkban – jellemzően a többszintes lakóépületekben – nagyon elterjedten alkalmazott gázfogyasztó, hőtermelő készülék a „B₁₁” alcsoportba tartozó gázkészülék.A „B₁₁” alcsoportba olyan természetes huzattalműködő berendezések tartoznak, amelyek ún. deflektorral (égéstermék-áramlásbiztosítóval) csatlakoznak az égéstermékelvezető berendezéshez.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszékén vizsgálatokatfolytattak a többlakásos épületek és épületcsoport körül kialakuló szél okozta nyomáseloszlásnak a gázkészülékek üzemére gyakorolt hatásáról [2]. A vizsgálat tárgyát elsősorban az említett gázfogyasztó készülékekkel ellátott épületek képezték. A kutatás szorosan kapcsolódik e vizsgálathoz, és annak eredményeire támaszkodva kerültek kidolgozásra.

Célom egy olyan számítógépes matematikai modell, számítási eljárás megalkotása volt, amely képes egy többszintes, egyedi, illetve gyűjtőkéménybe kötött nyílt égésterű gázkészülékekkel rendelkező épület légforgalmának a számítására a gravitációs hatás figyelembe vétele mellett. A modell továbbá alkalmas az épület körüli nyomáseloszlás, valamint az egyes helyiségekben lévő esetleges aktív elemek, elszívó berendezések figyelembe vételére is.Aszámítási eljárás során a hurkolt hidraulikai hálózatok térfogatáramainak és nyomásképének a meghatározásakor a csomóponti és hurokegyenletekből álló egyenletrendszer megoldására a Newton- Raphson iterációs eljárást alkalmaztam.

A megalkotott modell segítségével számos, gyakran az életben is előforduló, valamint szélsőségesnek mondható „esetet” vizsgáltam. Az eredmények kiértékelése, valamint a jellemző problémaforrások összegzése képezi cikkem gerincét.