Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2012

2012 7-8. szám

Hozzászólások

Egy új számítási eljárás klímaközpontok energiafelhasználásának a meghatározására. 2. rész

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Dr. Kassai Miklós Ph.D.

Egy új számítási eljárás klímaközpontok energiafelhasználásának a meghatározására. 2. rész

Dr. Kassai Miklós Ph.D.

egyetemi docens
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

A cikkben a klímaközpontok energiafelhasználásának meghatározásával foglalkozom. Kutatómunkámban a klímaközpontok valós energiafelhasználásának a meghatározására törekedtem, amelyhez a lakóépületeink fűtési energiafelhasználásának a meghatározására a már régóta alkalmazott fűtési hőfokhíd analógia alapján a külső légállapot tartamdiagramjait használtam föl. Agyakorlatban előforduló jellegzetes felépítésű levegőkezelő központok energiafelhasználásának a meghatározásához új fizikai és matematikai modelleket dolgoztam ki, amelynek elméleti alapjait a cikk első része tartalmazza (Magyar Épületgépészet 2012/6. szám). Az általam kidolgozott módszer helyességét három épületegyüttes kétkét évben mért fogyasztási adataival igazoltam, amelyben a klímaközpontok energiafelhasználása része az épületek teljes energiafogyasztásának. A cikk 2. részében a hővisszanyerővel üzemelő frisslevegős klímaközpont fűtési és hűtési energiafelhasználását mutatom be.

E lap korábbi számában [20] már bemutattam a frisslevegős levegőkezelő központ fűtési és hűtési energiafelhasználásának elemzését. Most ugyanennek a klímaközpontnak a hővisszanyerővel kiegészített változatára mutatom be az energiafelhasználás meghatározására kidolgozott módszert.

A szellőztető és klimatizáló rendszerek üzemeltetésekor az egyik veszteség a távozó levegővel elvitt hőáram. A távozó levegővel előálló energiaveszteség a téli és nyári méretezési állapotban, a legnagyobb energiaigényű időszakokban a legjelentősebb.

A hővisszanyerők csoportosításának egyik szempontja alapján beszélhetünk csak hőátvitelre alkalmas, valamint hő- és nedvességátvitelre alkalmas hővisszanyerőkről. Az előbbi esetében a légáramok általában egymástól szilárd fallal elválasztva haladnak, nem léphet fel a két légáram keveredése, így anyagcsere sincs. A távozó levegő nedvességtartalmának kondenzációja télen előfordulhat, így a szerkezetnek korrózióállónak kell lennie. Csak hőátvitelre alkalmas, keresztáramú lemezes hővisszanyerő látható a 10. ábrán.

10. ábra. Csak hőátvitelre alkalmas hővisszanyerő

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!