Lapszámok
2012 7-8. szám
- Dr. Szánthó Zoltán:
Párhuzamosan kapcsolt használati melegvíz tárolók alkalmazása - Modla Gábor - Bobál Brigitta - Kiss Csaba:
Termálvíz hőjének hasznosítása a Chinoin Zrt. veresegyházi telephelyén - Dr. Takács János PhD - Doc. Ing. Füri, Belo B. PhD - Lulkovičová, Otília Doc. Ing., PhD:
A hulladék termálvíz energiájának hasznosítási lehetőségei a párkányi Vadas termálfürdőben - Komlós Ferenc:
Geotermikus, hidrotermikus, légtermikus és hulladék hőforrások hasznosítása hőszivattyúval - Dr. Szekeres József:
Az Esztergomi Reneszánsz Vízgép - Grundfos South East Europe Kft.:
Grundfos MULTILIFT szennyvízátemelők - Neuwirth Károly:
Egyedi szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazása hazánkban, környezetünk védelme érdekében - Petró Gyula:
Fűtési rendszer feltöltő vizének követelményei az alumínium ötvözetű hőcserélők esetében - Dr. Csoknyai Tamás PhD - Dr. Talamon Attila - Lévai Csaba:
Épületfelújítások és a közel nulla energiafelhasználás - Dr. Kassai Miklós Ph.D.:
Egy új számítási eljárás klímaközpontok energiafelhasználásának a meghatározására. 2. rész - Csengeri László:
Levegő-víz rendszerek – alkalmazás – szinte – minden területen - Kovács István:
Légelosztó rendszerek – Többre kell figyelni, mint gondolnánk! - Stiebel Eltron Kft.:
20 éves a Stiebel Eltron Kft. - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák
Hozzászólások
Egy új számítási eljárás klímaközpontok energiafelhasználásának a meghatározására. 2. rész
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Kassai Miklós Ph.D.
Egy új számítási eljárás klímaközpontok energiafelhasználásának a meghatározására. 2. rész
Dr. Kassai Miklós Ph.D.
egyetemi docensBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gépészmérnöki Kar, Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék
A cikkben a klímaközpontok energiafelhasználásának meghatározásával foglalkozom. Kutatómunkámban a klímaközpontok valós energiafelhasználásának a meghatározására törekedtem, amelyhez a lakóépületeink fűtési energiafelhasználásának a meghatározására a már régóta alkalmazott fűtési hőfokhíd analógia alapján a külső légállapot tartamdiagramjait használtam föl. Agyakorlatban előforduló jellegzetes felépítésű levegőkezelő központok energiafelhasználásának a meghatározásához új fizikai és matematikai modelleket dolgoztam ki, amelynek elméleti alapjait a cikk első része tartalmazza (Magyar Épületgépészet 2012/6. szám). Az általam kidolgozott módszer helyességét három épületegyüttes kétkét évben mért fogyasztási adataival igazoltam, amelyben a klímaközpontok energiafelhasználása része az épületek teljes energiafogyasztásának. A cikk 2. részében a hővisszanyerővel üzemelő frisslevegős klímaközpont fűtési és hűtési energiafelhasználását mutatom be.
E lap korábbi számában [20] már bemutattam a frisslevegős levegőkezelő központ fűtési és hűtési energiafelhasználásának elemzését. Most ugyanennek a klímaközpontnak a hővisszanyerővel kiegészített változatára mutatom be az energiafelhasználás meghatározására kidolgozott módszert.
A szellőztető és klimatizáló rendszerek üzemeltetésekor az egyik veszteség a távozó levegővel elvitt hőáram. A távozó levegővel előálló energiaveszteség a téli és nyári méretezési állapotban, a legnagyobb energiaigényű időszakokban a legjelentősebb.
A hővisszanyerők csoportosításának egyik szempontja alapján beszélhetünk csak hőátvitelre alkalmas, valamint hő- és nedvességátvitelre alkalmas hővisszanyerőkről. Az előbbi esetében a légáramok általában egymástól szilárd fallal elválasztva haladnak, nem léphet fel a két légáram keveredése, így anyagcsere sincs. A távozó levegő nedvességtartalmának kondenzációja télen előfordulhat, így a szerkezetnek korrózióállónak kell lennie. Csak hőátvitelre alkalmas, keresztáramú lemezes hővisszanyerő látható a 10. ábrán.
10. ábra. Csak hőátvitelre alkalmas hővisszanyerő
