Lapszámok
2012 7-8. szám
- Dr. Szánthó Zoltán:
Párhuzamosan kapcsolt használati melegvíz tárolók alkalmazása - Modla Gábor - Bobál Brigitta - Kiss Csaba:
Termálvíz hőjének hasznosítása a Chinoin Zrt. veresegyházi telephelyén - Dr. Takács János PhD - Doc. Ing. Füri, Belo B. PhD - Lulkovičová, Otília Doc. Ing., PhD:
A hulladék termálvíz energiájának hasznosítási lehetőségei a párkányi Vadas termálfürdőben - Komlós Ferenc:
Geotermikus, hidrotermikus, légtermikus és hulladék hőforrások hasznosítása hőszivattyúval - Dr. Szekeres József:
Az Esztergomi Reneszánsz Vízgép - Grundfos South East Europe Kft.:
Grundfos MULTILIFT szennyvízátemelők - Neuwirth Károly:
Egyedi szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazása hazánkban, környezetünk védelme érdekében - Petró Gyula:
Fűtési rendszer feltöltő vizének követelményei az alumínium ötvözetű hőcserélők esetében - Dr. Csoknyai Tamás PhD - Dr. Talamon Attila - Lévai Csaba:
Épületfelújítások és a közel nulla energiafelhasználás - Dr. Kassai Miklós Ph.D.:
Egy új számítási eljárás klímaközpontok energiafelhasználásának a meghatározására. 2. rész - Csengeri László:
Levegő-víz rendszerek – alkalmazás – szinte – minden területen - Kovács István:
Légelosztó rendszerek – Többre kell figyelni, mint gondolnánk! - Stiebel Eltron Kft.:
20 éves a Stiebel Eltron Kft. - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák
Hozzászólások
Az Esztergomi Reneszánsz Vízgép
Még nem érkezett hozzászólás!
Dr. Szekeres József
Az Esztergomi Reneszánsz Vízgép
Dr. Szekeres József
társtulajdonos, ügyvezetõ igazgatóRosenberg Hungária Kft
A vízellátás, melegvíz-ellátás távolabbi, valamint magasabban elhelyezkedő épületben fürdésre való felhasználása már az ókorból, a görögök és a rómaiak óta ismert.
Elődeink Esztergom várában a XV. században szintén alkalmazták ezt a megoldást, amikor a várban levő érseki palotát látták el vízzel és meleg vízzel. Ennek a vízgépnek a kutatása 1998-2003 között indult meg. A kutatások lelkes mozgatója, úttörője dr. Kolumbán György helytörténész volt, aki jogász végzettsége ellenére belemélyült aműszaki tudományokba. A kutatások gerjesztője a Rosenberg Hungária Kft. volt, azáltal, hogymegvásárolta a Vizivárosban levő műemlék épületek közül az egykori dzsámit, Malom-bástyát, Veprech víztornyot és a valamikori prímási öntöde épületét. Az akkor elkezdett kutatások, régi leírásokra alapozva remélik megadni a választ a „Bámulatos reneszánsz vízgép” működéséről.
Az esztergomi királyi székhelyet és a teljes fellegvárat IV. Béla király (1244-1267) örök időkre az esztergomi érsek tulajdonába adta. Az érsekség a reneszánsz időkben európai méretű, színvonalú, gazdaságú és szellemiségű humanista központtá fejlesztette az esztergomi várhegyen álló székvárost, első királyunk születésének helyét, benne az érseki palotát és a Szt. Adalbert székesegyházat. Zrednai Vitéz János, az 54. prímás érsek, a pozsonyi egyetemalapítója addig nemlátott természettudományos központtá tette esztergomi udvarát 1470-re. [1]
Esztergom és a középkori magyar kultúra első számú pártfogója, akinek irányítása alatt a város a reneszánsz kultúra hazai és egyben nemzetközi központjává vált. E dicső korszak reneszánsz erejét Prokopp Mária művészettörténész szerint „…az adta, hogy mi nem másoltunk senkit. Akkor már létezett egy ötszáz éves magyar állam, melynek sajátos történelme és szerepe ismert volt egész Európában. Egy nemrég megnyílt kiállításon derült ki, hogy Firenze a művészettörténet szempontjából a 15. században nem volt gazdagabb, mint mondjuk az akkori Kőszeg vagy Szeged. Esztergom pedig, mint érseki város természetesen még ezeknél is jelentősebb és tehetősebb település volt.” [2]
„Vitéz nem csak az építészeti remekművekben és a képzőművészeti alkotásokban varázsolta az újkor múzsáinak székhelyévé Esztergomot, hanem a természettudományokra is kiterjesztette figyelmét.” [3]
Ennek a fellegvárnak és az érseki palotának a fényűző és biztonságos vízellátását szolgálta az esztergomi bámulatos reneszánsz vízgép, amelynek építtetője az esztergomi érsek, feltalálója valószínűleg a firenzei Leonardo di Camica volt. [1]