Lapszámok
2012 7-8. szám
- Dr. Szánthó Zoltán:
Párhuzamosan kapcsolt használati melegvíz tárolók alkalmazása - Modla Gábor - Bobál Brigitta - Kiss Csaba:
Termálvíz hőjének hasznosítása a Chinoin Zrt. veresegyházi telephelyén - Dr. Takács János PhD - Doc. Ing. Füri, Belo B. PhD - Lulkovičová, Otília Doc. Ing., PhD:
A hulladék termálvíz energiájának hasznosítási lehetőségei a párkányi Vadas termálfürdőben - Komlós Ferenc:
Geotermikus, hidrotermikus, légtermikus és hulladék hőforrások hasznosítása hőszivattyúval - Dr. Szekeres József:
Az Esztergomi Reneszánsz Vízgép - Grundfos South East Europe Kft.:
Grundfos MULTILIFT szennyvízátemelők - Neuwirth Károly:
Egyedi szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazása hazánkban, környezetünk védelme érdekében - Petró Gyula:
Fűtési rendszer feltöltő vizének követelményei az alumínium ötvözetű hőcserélők esetében - Dr. Csoknyai Tamás PhD - Dr. Talamon Attila - Lévai Csaba:
Épületfelújítások és a közel nulla energiafelhasználás - Dr. Kassai Miklós Ph.D.:
Egy új számítási eljárás klímaközpontok energiafelhasználásának a meghatározására. 2. rész - Csengeri László:
Levegő-víz rendszerek – alkalmazás – szinte – minden területen - Kovács István:
Légelosztó rendszerek – Többre kell figyelni, mint gondolnánk! - Stiebel Eltron Kft.:
20 éves a Stiebel Eltron Kft. - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák
Hozzászólások
Termálvíz hőjének hasznosítása a Chinoin Zrt. veresegyházi telephelyén
Még nem érkezett hozzászólás!
Modla Gábor - Bobál Brigitta - Kiss Csaba
Termálvíz hőjének hasznosítása a Chinoin Zrt. veresegyházi telephelyén
Modla Gábor
Chinoin Zrt. - a Sanofi csoport tagja
Bobál Brigitta
Szent István Egyetem Gépészmérnöki Kar, Energiagazdálkodási Szak
Kiss Csaba
Chinoin Zrt. - a Sanofi csoport tagja
A fokozódó energiaigény, az energiaárak emelkedése, és nem utolsósorban környezetvédelmi szempontok miatt az érdeklődés homlokterébe került a geotermikus energiakészlet hasznosítása. Ennek alapján a geotermikus energia egyre inkább figyelembe veendő tényező, mivel kiegészítő, tehermentesítő energiaforrást képvisel. Felhasználás és gazdaságosság szempontjából számos esetben előnyösebb más energiaforrásnál.
A geotermikus energia racionális kihasználásának is feltétele természetesen a gazdaságosság, de lényeges szempont az is, hogy mint helyileg rendelkezésre álló energiahordozó, a hasznosító létesítményt függetlenné teszi az importenergiától és bizonyos mértékig az energiahordozók áremelkedésétől is.
A geotermikus energia előnye, hogy a hévíz, mint energiaforrás hasznosítása közismerten környezetkímélő, ugyanis
- az energia átalakítása nem jár levegőszennyezéssel, mert ennek során semmiféle káros anyag – ellentétben a szénnel, szénhidrogénekkel stb. – nem kerül a levegőbe;
- ha a hőenergiáját leadó vizet a víztároló rétegekbe visszanyomják, akkor a felszíni élővizek hő- és sószennyezése nem következik be;
- az energia kinyerése a földből – ha az földgázokat tartalmaz is – jóval kisebb környezetszennyezést okoz, mint a fosszilis energiaforrások igénybevétele.
Az egyre jobban szennyeződő környezetünk védelme a világon mindenhol előtérbe helyezi az olyan tiszta erőforrások, mint a geotermikus energia hasznosítását. Pl. a geotermikus energiát hasznosító beruházások gazdasági hatékonyságának számításakor az EK tagállamaiban 1991 óta figyelembe veszik a környezetrombolás elmaradásából származó számszerűsített előnyöket (Dr. Árpási M. – Dr. Bobok E. -1998).
Az Európai Unió energiapolitikájában központi szerepet játszik a megújuló energiaforrások arányának növelése a primer energiafelhasználásban. A Bizottság meglehetősen komoly általános célként tűzte ki, hogy 2020-ra a közösségen belül, a bruttó belföldi fogyasztás 20%-át megújuló energiaforrások fedezzék. Ennek alapvetően két oka van. Egyrészt a megújuló energiaforrások szélesebb körű használata hozzájárul a Közösség környezetvédelmi célkitűzéseinek – pl. a kyotói vállalások – teljesítéséhez, másrészt nem elhanyagolható a jelentősége Európa ellátásbiztonságának megteremtése tekintetében sem.
A megújuló energiaforrások az energiapiacon versenyhátránnyal indulnak a magas induló költségek, bizonytalanságok és a befektetések hosszú megtérülési ideje miatt. A versenyhátrány tulajdonképpen abból a tényből adódik, hogy a hagyományos energiapiaci szereplők gyakorlatilag nem fizetik meg tevékenységük tényleges környezeti költségeit. Így ahhoz, hogy a megújuló energiaforrások versenyképesek legyenek a hagyományos energiaforrások mellett, a támogatásuk szükségszerű.