Lapszámok
2014 11. szám
- Virág Zoltán:
Többdimenziós tervezési folyamat az épületgépészetben - Dr. Böszörményi László:
Családi ház energetikai minőségének vizsgálata különböző hőellátási megoldások alkalmazásánál – 1. rész - Csík Árpád PhD:
Épületek energetikai felújításának gépi optimalizációja: összehasonlító esettanulmány - Tóth Bence - Dr. Vad János:
Ipari axiális ventilátorok akusztikai diagnosztikája - Székely Tamás:
Energia megtakarítási esettanulmány PIBCV technológia alkalmazásával fan-coil készülékek üzeménél - Panasonic Marketing Europe GmbH South-East Europe Branch Office:
A Panasonic új hűtőközeg visszafejtő rendszere – Gyors reagálás a szivárgásra - Erdei István:
Használati melegvíz hálózatok szivattyútechnikája - Szabó Tamás:
Fagyasztókamrák jegesedési/párásodási problémák nélkül? - Grundfos South East Europe Kft.:
Grundfos szennyvízátemelő berendezések - Nyárády Győző:
Kihozható-e több a napkollektoros rendszerekből? – A használati melegvíz termeléstől a részleges szolár fűtésig - Rébay Lajos:
Tanulságos életpályák – Nemcsik Ambrus - Colt Hungária Kft.:
Adiabatikus hűtés ipari csarnokokban - Németh Gábor:
Épületgépészeti oktatás – maximális hatékonysággal
Hozzászólások
Fagyasztókamrák jegesedési/párásodási problémák nélkül?
Még nem érkezett hozzászólás!
Szabó Tamás
Fagyasztókamrák jegesedési/párásodási problémák nélkül?
Szabó Tamás
A•S Hungária Kft.
Hűtőkamrákban gyakran okoz problémát a kondenzáció és az ebből származó nem kívánt jegesedés. Nemcsak az elpárologtatók jegesednek le (leolvasztásuk jelentős üzemeltetési többletköltséget jelent!), de sérülhet a tárolt termékek csomagolása, emellett a jeges felületek balesetveszélyt okozhatnak, az áruk kezelése nehezebbé válik, a jég eltávolítása többletmunkaidőt és költséget jelent, miközben a dolgozók a rossz munkakörülmények miatt alacsonyabb morállal végzik a teendőiket. A sérült csomagolás csökkenő vásárlói elégedettséget, rosszabb esetben selejtes árut hoz magával.
A nedvesség bejutásának oka lehet emberi nedvességleadás, a termékekből történő kipárolgás, de a legjellemzőbb a bejáraton keresztül létrejött nedvességbejutás (1. ábra). Bár ez utóbbi csökkenthető az ajtók ritkább nyitogatásával, rövid idejű nyitva tartásával és gyors zárásával, de a problémát teljesen csak megfelelő párátlanító alkalmazásával lehet megoldani.
1. ábra
A bejutó páratartalom és így a képződő jég mennyisége nagymértékben függ az előtérben, vagy a külső térben lévő páratartalomtól. A 2. ábrán látható diagramból leolvasható, hogy egy 6 m2-es ajtó óránként tízszeri 10 másodperces nyitása esetén a különféle külső légállapotok mellett mekkora a bejutó átlagos nedvesség.
Mi történik a bejutott nedvességgel?
Az ajtó nyitáskor a bejutó meleg levegő felfelé áramlásával a bejutott pára lecsapódik és lefagy az első olyan ponton, ahol a hőmérséklet alacsonyabb a páraponti hőmérsékletnél. A lefagyott részek szublimálnak a levegőbe, ha a relatív páratartalom alacsonyabb, mint 100%. Ilyenkor megindul az alacsonyabb parciális nyomású tér felé (elpárologtató) a légáramlás. Az elpárologtatón átáramló párás levegő a hideg lamella felületén kicsapódik és lefagy, csökkentve az elpárologtató hatásfokát (3. ábra).
A jegesedés megszüntetésére két megoldás létezik.
További részletek lapunk 2014/11-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).