Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2014

2014 7-8. szám

Hozzászólások

Fűtés rásegítés napkollektorokkal

Még nem érkezett hozzászólás!

részletek »

Nyárády Győző

Fűtés rásegítés napkollektorokkal

Nyárády Győző

értékesítési vezető
Rosenberg Hungária Lég- és Klímatechnikai Kft.

Csábító gondolat: használjuk a Nap melegét fűtésre is, ne csak használati melegvíz termelésre! A nap ingyen süt, nem fog számlát küldeni!

Ez azonban nem olyan egyszerű, megvalósítása során találkozunk gyakorlati problémákkal. Az első, hogy télen kevesebbet süt a Nap. Ha belegondolunk, tulajdonképpen pont ezért van tél: ha sokat sütne, akkor ugyanis nyár lenne…

A második probléma, hogy a napkollektorok hővesztesége téli állapotban általában nagyobb. Ez részben a hidegebb külső levegő és a kollektor hőszigetelés problémája, de szerepet játszik benne a sugárzási veszteség is, a felmelegedett abszorber és a környezet hidegebb tárgyai közti sugárzásos hőcsere.

A harmadik gondot a kollektorok dőlésszöge okozhatja. A téli nap alacsonyabban áll, a nyári állapotokra méretezett és tájolt kollektorok számára ez messze nem az ideális beesési szög.

Negyedszer pedig a teljesítmények okozhatnak problémákat. A család használati melegvíz fogyasztása sokkal kevésbé függ az évszaktól, mint a fűtési – és ezzel az összes – hőigény. A napkollektorokat általánosságban arra célszerű méretezni, hogy ne nagyon menjenek át üresjárásba, még nyári állapotban sem, amikor pedig a legnagyobb a besugárzott energia. Ekkor ugyanis nem termelnek energiát, sőt az általánosságban elterjedt fagyálló folyadékkal töltött rendszerekben a hőhordozó közeg, a víz-glikol keverék gyorsabban öregszik, ha sűrűn felforr. A hőhordozó cseréje pedig összemérhető a rendszer által egy év alatt szállított energia árával.

Gondoljunk bele: ha egy napkollektor rendszert úgy méretezünk, hogy nyári állapotban ritkán menjen át üresjárási állapotba, ez egyben azt is jelenti, hogy az általa termelt hő többé-kevésbé a nyári hőigényt, azaz a használati melegvíz termelés hőigényét képes fedezni. Télen, amikor a melegvíz termelés nagyjából ugyanannyi energiát igényel, mint nyáron, de kevesebb a besugárzott energiamennyiség, gondoljuk csak át, hogy mennyi energia juthat a fűtésnek…

És van még két tényező, az ár és a helyigény. A fagyálló folyadékkal töltött napkollektor rendszerek nagyobb fűtési puffertárolót igényelnek a fűtés rásegítési feladathoz, ami már önmagában sem olcsó. Ha ehhez hozzáadjuk annak a 2–3 m2 helynek a bekerülési árát, amit elfoglal, már elég komoly összeggel számolhatunk, amivel egy viszonylag nem túl magas hozamot állíthatunk szembe.

Tehát… mondjunk le a napkollektoros fűtés rásegítésről? Nem, van megoldás, nem is egy!

 

További részletek lapunk 2014/7-8-as számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!