Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2014

Andrássy Zoltán

Fázisváló anyaggal töltött puffertároló vizsgálata

Andrássy Zoltán

MSc. hallgató
Budapesti Műszaki Egyetem Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék

A Körös Consult Kft. évek óta kiemelt figyelmet szentel a tehetséges fiatal mérnökök felkutatásának. Ez az igény késztette a Körös Consult Kft. vezetését a szakmai alapon működő Körös Campus Alapítvány létrehozására.

Az Alapítvány a 2013-2014-es tanévre Ösztöndíj Pályázatot hirdetett, amelynek célja, hogy a felsőoktatásban tanuló tehetséges fiatal épületgépész hallgatókat anyagilag és szakmailag támogassa, annak érdekében, hogy Magyarországon biztosítva legyen a szakmai előmenetelük, az anyagi lehetőségek, már az egyetemi vagy főiskolai évektől.

A Pályázó saját szellemi termékével pályázhatott. Öt nyertes pályázat született, amelyből Andrássy Zoltán MSc hallgató munkáját alább olvashatják.

Fűtési rendszereinknél gyakran előforduló probléma a kazánok túlméretezéséből adódó hatásfokromlás és többlet tüzelőanyag felhasználás. Ennek elkerülése érdekében egy fázisváltó anyaggal töltött puffertároló beépítésének előnyeit vizsgálom.

A tudomány fejlődésének előrehaladtával az emberiség sok esetben rájött, hogy vissza kell nyúlnia a régi dolgokhoz. A fázisváltó anyagokat (Phase Change Material – PCM) már i. e. 2500-ban is használták mesterséges hűtésre az ókori egyiptomiak [3]. Ajégszekrények, jégakkuk, mind a fázisváltozást használják fel, mint ahogy a következőkben bemutatott rendszer is ezt hasznosítja.

A fázisváltó anyagok nagymennyiségű hőenergiát képesek tárolni, a halmazállapot változás során fellépő olvadás- (/párolgás-) hő felhasználásával. Ez sokkal hatékonyabb módszer a jelenleg használatos érzékelhető hőtárolásnál,mivel egységnyi térfogatban fajlagosan több energiát lehet vele elraktározni, ami jobb kiszámíthatóságot és kisebb tárolóméretet eredményez. Az anyagok többek között a fázisváltozási hőmérsékletük – ami –114 °C-tól 1287 °C-ig terjedő skálán mozog – és a látens hőtároló képességük, illetve természetesen az áruk alapján választhatók ki a kívánt alkalmazáshoz. Tárolásuk főként nagyobb táblákban, vagy kisebb, polimer kapszulákban történhet, esetleg ömlesztett formában [2], [3].

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!