Honlapunk alsó tartalma 1360*768 pixel
képernyőfelbontásnál kisebb érték esetén
a görgetősáv használatával érhető el.

Lapszámok

Kérjük válasszon
2014

Kerekes Attila

Biomassza kazánok teljesítménytényezője és a hőtárolás vesztesége – 1. rész

Kerekes Attila

okleveles létesítménymérnök, tanszéki mérnök, PhD hallgató (Debreceni Egyetem Földtudományok Doktori Iskola)
Debreceni Egyetem, Műszaki Kar, Épületgépészeti és Létesítménymérnöki Tanszék

Bevezetés

Az EPBD 2010-es átdolgozásának 9. cikkelye szerint az Európai Unió valamennyi tagállamában 2020. december 31. után közel nulla energia felhasználású épületek létesítését tűzte ki célul (EPBD recast, 2010). A 7/2006. (V. 24.) TNM rendeletet módosító 20/2014. (III. 07.) BM rendelet előírta, hogy Magyarországon 2018. december 31. után a hatósági épületeket, 2020. december 31. után pedig valamennyi épületet közel nulla energiafelhasználású épületként (nZEB) kell megépíteni, amennyiben a beruházás az épület élettartama alatt megtérül.

Az nZEB épületek jelentős mértékben használnak fel helyben termelt vagy közelben előállított megújuló energiát annak érdekében, hogy az éves energiafogyasztásuk közel nullszaldós legyen.

Az épületekben a napenergia közvetett felhasználását teszi lehetővé a biomassza, amelynek legegyszerűbb felhasználási módja a közvetlen elégetéssel történő hőtermelés az épületek fűtési és HMV igényének biztosítása céljából. A biomassza globális szinten CO2-semlegesnek tekinthető. A kinyerhető kémiailag kötött energia 100%-ban napenergiából származik, azonban a biomassza alapanyagok begyűjtése, szállítása, feldolgozása és eljuttatása a felhasználási helyre energiafelhasználást igénylő tevékenység. A biomassza primerenergia átalakítási tényezője emiatt nagyobb mint nulla, hazánkban e = 0,6. [3]

A primerenergia átalakítási tényező önmagában nem tükrözi a valós primer energiafogyasztást, ugyanis figyelembe kell venni a hőtermelő berendezések Ck szezonális teljesítménytényezőjét is. A teljesítménytényező függ a készülék részterheléses üzemének időbeli alakulásától (az eltérő részterheléses hatásfokok miatt), továbbá a készülékek felfűtése során szükséges, nem hasznosítható felfűtési veszteségektől, azaz a készülék begyújtásainak számától is. Mindez az épület terhelési görbéjétől – azaz az épület rendeltetésének, valamint a fűtési és HMV készítés energiaigényeinek az arányától – függ.

Azzal is számolnunk kell továbbá, hogy a biomassza kazánok általában sajátos fűtési rendszer kialakítást igényelnek, a gázkazánokkal összehasonlítva. A legfontosabb eltérés a fűtési hőtároló szükségessége. A tároló hővesztesége szintén kihat a tüzelőanyag felhasználásra, bár azt nem a Ck teljesítménytényezőben vesszük figyelembe, ugyanis a tároló veszteségét a kazán hasznos hőleadása fedezi.

Tendencia, hogy az épületek energiahatékonyságára vonatkozó előírások szigorodása miatt megváltozik a fűtési és a HMV készítés energiafelhasználásnak aránya, valamint azok időbeli lefutása. A fenti gondolatmenet szerint mindez hatással lehet a készülékek teljesítménytényezőjére is.

Az alábbiakban ismertetésre kerülő esettanulmányban megvizsgáltuk, hogyan alakul a biomassza kazánok teljesítménytényezője, valamint a fűtési rendszerbe beépített tároló tárolási vesztesége.

 

Számítási módszer

Az alábbiak szerint meghatároztuk különféle tüzelőanyaggal működő hőtermelő berendezések teljesítménytényezőjét különböző rendeltetésű és energiahatékonyságú épületekre, több fűtött nettó szintterület esetén.

Az egyes változatok főbb jellemzőit a következő oldalon látható 1. táblázat, az éves hőigényeket – tárolási veszteségek nélkül – az 1. ábra mutatja.

1. ábra. A fűtés és a HMV előállítás összegzett fajlagos hőigénye a fűtés tárolási vesztesége nélkül

 

További részletek lapunk 2014/12-es számának nyomtatott változatában található, illetve a teljes cikk pdf-formátumban is rendelkezésre áll (regisztráltaknak havonta egy alkalommal, előfizetőknek korlátlanul).

A teljes cikk letöltéséhez jelentkezzen be!